Vaszary

A canterville-i kísértet is sírva könyörög
a receptért


Mabel indulatosan kiáltott:
-Nem maga fog itt hagyni engem, hanem én hagyom itt magát. Szemtelen fráter.
Ezt a fiatalember már nem hallotta.
Mabel izgatottan felkapta retiküljét, és a szobájába rohant. Gyors, apró lépteinek zaja elült.
A lovagteremben elült a csend. A gyertyák lángjának lobogása újra megbékélt. A hold ezüstös fénye bevetődött az ablakokon, és megcsillant a lovagi páncélokon. Mintha rég elmúlt szerelmek emlékei kísértették volna.
Lord Humprey Wronghead életnagyságú, hatalmas festménye lassan megmozdult, majd elvált a faltól, mint egy ajtó, és a kép mögül óvatosan, a levegőbe szaglászva előlépett maga az öreg lord. A történtek, úgy látszik, cseppet sem voltak a kedve ellenére, mert elégedetten dörzsölte a kezeit, ami már önmagában is meglehetősen triviális látvány volt egy Wronghead lordtól.
Adott egy öregedő, dúsgazdag, whiskyn pácolódott vidéki angol lord, egy fiatalember, egy hatalmas, vidéki eső, egy véletlen találkozás egy ifjú hölggyel egy vidéki panzióban. A hölgy kissé csalfa, majd a hálóhelyül kiszemelt biliárdasztalon rendez partit, aztán összesodorja őket újra a véletlen, illetve Vaszary mesélő kedve az öreg lordnál, aki elhatározza, hogy a fiatalokat összeboronálja.
Vaszary ezúttal szakít a párizsi regénnyel és az angol gótikával kísérletezik. Megteheti, egy huszonnyolc nyelvre lefordított szerző.

Az ördög most egy hamisítatlan angol kastélyban nem alszik. Ahol természetesen egyedül él az idős lord, csak a komornyikját engedi magához közel – bár más nem is akarna már közeledni hozzá. A kastély esik szét, az igazi élők szinte csak az ősök képei a falon, azokkal beszélget néha őlordsága. Mígnem egyszer valami falrengető ötlete nem támad!

A kiadó:

A világhír visszahozta Vaszaryt
- egy bohém író bohémregényei -

1934-ben, amikor például Móricz Zsigmond könyve, "A nap árnyéka", Karinthy Frigyes "100 új humoreszk"-je vagy József Attila "Medvetánc" című gyűjteményes kötete jelent meg, a könyvnapon az olvasók egy addig csak újságíróként ismert fiatalember első regényével is találkozhattak.
Vaszary Gábor a "Monpti"-val rögvest a legnépszerűbb írók közé került, Babits és Móricz is üdvözölték őt. Ettől kezdve Magyarország egyik sztárszerzőjének számított másfél évtizeden keresztül. Sőt! Egész Európát meghódította eltéveszthetetlenül jellegzetes, időtlen, mégis friss humorával, bájos és huncut nőalakjaival, elképesztő kalandjaival, megható történeteivel, könnyed, ugyanakkor művészi illusztrációival.
Írásait harmincegynéhány nyelvre fordították le; Afrikában, Ázsiában, valamint Észak- és Dél-Amerikában is jelentek meg regényei. A legnagyobb olvasótábora német nyelvterületen alakult ki, évtizedeken át a németek egyik legnépszerűbb írója lehetett. Mi már alig emlékszünk rá. Az őt bemutató lexikoncikkek nemcsak hiányosak, de hibásak is, s teljes életrajza egyelőre nem olvasható.
Regényes életet élt, életét pedig regényeiben írta meg. Mindez nem azt jelenti, hogy történeteit kizárólag a saját életéből merítette, viszont regényhőseinek jelleme, életfilozófiája, humora elválaszthatatlan az íróétól, a Monpti tüneményes francia nőalakjának megrajzolásához pedig felesége, Aimée Fontant szolgált modellként.
Főiskolásként, mikor még festőnek készült, négyheti tanulmányútra érkezett Párizsba, ám csak nyolc év után tért haza. Hogy francia földön milyen viszontagságok közepette élte meg ifjúságát, arról tanúskodnak szédületes diákregényei, a "Ketten Párizs ellen" és a "Hárman egymás ellen", valamint később filmre is átdolgozott bohémregényei, a "Monpti" (a vásznon Romy Schneiderrel) vagy az "Ő", illetve "A nő a pokolban is úr". Vaszary azonban nem csupán a párizsi bohémlétről tudott írni, hanem - amúgy vaszarysan - a pesti élet keserédes hányattatásaival is megismertette olvasóit. Hol erősebb pikantériával, mint a "Csak Te!" esetében, hol inkább némi melankóliával, mint a "Szegény fiatalok"-ban.
De írt ő aforizmagyűjteménynek és szerelmi tankönyvnek egyaránt tekinthető regényféleséget is - ilyen produktum a "Vigyázz, ha jön a nő!" -, amelynek legizgalmasabb részét viszont a korabeli kiadó nem merte leközölni, ahogy azt Vaszary meg is jegyezte:
"Itt következett volna a könyv egyik leglényegesebb része az ölelkezésről magáról - tekintettel arra, hogy belefáradtam már a kiadómmal folytatott vitákba, elállok ennek ismertetésétől."
Egyik-másik művét színpadra is átdolgozta, így "Az ördög nem alszik" és "A szőkékkel mindig baj van" című regényeket a színházi közönség is megszerethette. Színpadra írt vígjátékait többnyire öccse, a szintén író (és színigazgató) János rendezte, s a Vaszary-fivérek darabjaiban rendszerint szerepelt Piroska húguk, valamint János felesége, Muráti Lili.
Vaszary Gábor 1948-ban tizenöt regény, két novelláskötet és számos színdarab, köztük a jelenleg is megtekinthető "Bubus" népszerű szerzőjeként hagyta el végleg Magyarországot, ezt követően negyven évig nem jelent meg magyar földön regénye, azóta is csupán négy. A Helikon Kiadó e visszás helyzeten kíván most változtatni, sorra megjelentetve az író ismert vagy már elfeledett műveit.
Legfőbb ideje ugyanis, hogy azt a szerzőt, akit egész Európa megbecsült és értékelt, fölfedezzük magunknak. És ezzel leginkább magunknak teszünk jót ...

(Lövey Gábor)




Kerekes Tamás

Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik
www.helikon.hu
helikon@helikon.hu