Szoba kilátással

Szoba kilátással

A boldog békeidők. A viktoriánus kor Angliájából Firenzébe érkezik két hölgy. Lucy Honeychurch, az előkelő angol család sarja Firenze nevezetességeit látogatja sorra. Hogy az idegen környezetben nehogy csorba essék ártatlanságán, a lányt idősebb kuzinja, Charlotte néni kíséri. A Bertolini panzióban laknak, ám ablakukból nem tárul eléjük csodálatos kilátás, csak a belső udvar falait látják. A többi angol turistával elköltött közös vacsorán szóba kerül ez a kellemetlenség is, és Mr. Emerson, a segítőkész, ám különös úriember felajánlja, hogy cseréljenek szobát. A társaság vidéki kirándulásának alkalmával George-nak, Mr. Emerson heves természetű és romantikus lelkű fiának sikerül megcsókolnia Lucyt. Ám az éber Charlotte azonnal a tett színhelyén terem... s a románc, mielőtt valóban elkezdődhetett volna, már véget is ért.
Odahaza Angliában Cecil, a mulya és sznob fiatalember eljegyzi Lucyt, s a jövendőbeli fiatalasszony kitartóan tűri vőlegényének szerencsétlenkedéseit. George-nek közben sikerül újra Lucy közelébe férkőznie, de a lány nem akarja elárulni valódi érzelmeit...
Forster ebben az elbűvölő társadalmi vígjátékban oly finom eleganciával és eredetiséggel mutatja be a brit előkelőségek és kevésbé előkelőségek hétköznapjait, hogy az ember szinte rabja lesz ennek a nem mindennapi szerelmi történetnek. Lucy a még mindig élő viktoriánus társadalmi konvenciók és szexuális illemszabályok, valamint saját szívének sugallatai között őrlődik. Érzelmeinek változásait az író könnyedén felfűzött, finoman ábrázolt jelenetekben, kedves megértéssel tárja elénk. A nagyszerűen jellemzett szereplők pillanatok alatt rokonszenvesek lesznek, s a napsugaras élet természetessége hamar átragad az olvasóra is."
Könyvespolc.Blogter.hu
http://209.85.129.104/search?q=cache:-ZNRAITe3wsJ:konyvespolc.blogter.hu/%3Fpost_id%3D164198+szoba+kil%C3%A1t%C3%A1ssal&hl=hu&ct=clnk&cd=16&gl=hu

A kiadó:

Az 1900-as évek elején egy fiatal, jó családból származó angol ifjú hölgy, Lucy Honeychurch először látogat el a ködös Albionból a napfényes Toscanába, Firenzébe. A Bertolini panzióban száll meg, ahol csak angolok szoktak szobát kivenni. A hely melegsége, a helyiek kedvessége nem csupán őt, de kuzinját és kísérőjét, Charlotte Bartlettet is elragadtatással tölti el. Lucy hamarosan megismerkedik egy különc ifjúval, George Emersonnal, aki egy számára teljesen szokatlan, érzelmekkel teli bohém világot nyit meg előtte. A konzervatív Charlotte tanácsára azonban szinte menekülve indulnak Rómába, ahol Lucy összetalálkozik az álszent és sznob Cecil Vyse-szal, akinek közeledését már kuzinja is jó szemmel nézi. Hazatérve Angliába azonban ismét Emersonék társaságába kerül, és ekkor Lucy már nem tudja kivonni magát a fiatal George hatása alól, leendő esküvőjével nem törődve, szinte aléltan merül el a szenvedély és szerelem csillogó óceánjában...

Edward M. Forster regényének alapján készült film.
Az ifjú angol leány, Lucy kísérőnője, Charlotte társaságában, 1907-ben Firenzébe érkezik, s ott a Bertolini panzióban száll meg, ahol csak angolok szoktak szobát kivenni. Itt megismerkedik egy különc ifjúval, George Emersonnal. Szerelem szövődik köztük. Emiatt Charlotte rémülten hazaküldi Angliába a lányt. Lucy eljegyzi magát egy dandyvel, de a véletlen úgy hozza, hogy ismét összeakad George-dzsal. Különböző nehézségek legyőzése után végül egymáséi lesznek
A jó házból való angol lány Firenzébe érkezik. Új ismerőse, George társaságában tanúja lesz egy utcai késelésnek, és a látványtól megszédülve hamarosan a fiú karjaiban találja magát. A festői Toscana szépsége hamarosan rabul ejti, és elragadja őt a szenvedély és a szerelem...

M. Forster: Szoba kilátással
című regénye a belső emancipáció katalizátoraként mutatja be a hősnő, Miss Lucy Honeychurch firenzei útját. Itália a viktoriánus drill, "egy gátakkal és óvintézkedésekkel teli, szégyenkező világ" ellenpontjaként jelenik meg, noha valójában csak a megindítója lesz mindazon belső folyamatoknak, amelyek a regény nagyobbik, Angliában játszódó részében a Lucy sorsát meghatározó döntésekhez vezetnek. Az utazás, a változás mozzanata a hősnőn belülre kerül, mint ahogy a "szoba kilátással" címben foglalt képe is, mely egyszerű, köznapi motívumként bukkan fel a regény elején, és a későbbiek folyamán metaforizálódik, újabb és újabb lélektani jelentésrétegeket felvéve. Az identitás keresése, a társadalmi kényszereken felülemelkedő őszinteség, mint az egyéni autonómia záloga ugyanakkor szorosan összefügg Itália tapasztalatával, az angol társasági élet konvenciórendszerét aláaknázó világ megismerésével: "megeshet, hogy a turista, aki Giotto értékeit vagy a korrupt pápaságot érkezett tanulmányozni Olaszországba, úgy tér haza, nem emlékszik másra, csak a kék égboltra, s az alatta nyüzsgő férfiakra és nőkre.
" A szoba és a kilátás viszonya valamiképpen a biztos hátteret nyújtó, otthont adó kultúra és a kiszámíthatatlan, forgandó világ viszonyára rímel - bennem legalábbis ezt erősítette meg a regény 1958-ban keletkezett függeléke, a Kilátás szoba nélkül, ahol a második világháborút követő társadalmi változások vernek visszhangot a szerző vigasztaló szavaiban, amelyekkel az események indító színhelyéül szolgáló panzió eltűnését kommentálja:
"az is valami, hogy a kilátás megmaradt nekik."A regénytől mindennek ellenére távol áll az efféle melankólia: Forster műve roppant élvezetes olvasmány. A szerző páratlanul decens, finom humorral tárja elénk a társasági élet kényes viszonyait, miközben a hangja mindvégig abban a regiszterben szól, amely a bemutatott társadalmi környezetnek is a sajátja. A hajszálpontos megfigyeléseket hűvös iróniával tálalja, amely a saját elbeszélői szerepét sem hagyja érintetlenül: "Lucy elégedett volt ezzel a beszéddel. Az olvasó talán észrevett benne egy nyelvbotlást. Hogy Miss Bartlett is észrevette-e, nem tudjuk, hiszen az idősebb emberek agyába lehetetlen bepillantást nyerni."Kalmár Melinda fordítása mértéktartó és elegáns, s noha a kötet külleme meglehetősen keresett (a címlap, illetve a fejezetcím tipográfiája láttán a regény hősei hűvös megrökönyödéssel húznák fel a szemöldöküket), mégis remek dolog az új magyar Forstert olvasni. A kiadó időközben előállt a Howards End (Szellem a házban) 1974-es, Réz Ádám-féle fordításával, felkeltve a reményt, hogy egy sorozat megjelenésének nézünk elébe, s így a közeljövőben talán a szerző eddig le nem fordított szépprózai műveit (két regényét és számos novelláját) is a kezünkbe vehetjük.(Fordította Kalmár Melinda. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2002. 230 oldal, 1690 Ft)
Keresztesi József)



Összeállította:
Kerekes Tamás

Forster: Szoba kilátással
Lazi Kiadó, Szeged
http://www.lazikiado.hu/
info@lazikiado.hu