Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyörűség
A kabuli szépségszalon
A tálib uralom végeztével nem lett azonnal rend és béke, s főleg jólét Afganisztánban. A diplomatafeleségek legnagyobb örömére az ENSZ misszió gondolt rájuk is, s egy hivatásos fodrász is került az afgán misszió tagjai közé. Deborah nemcsak az amerikai, anglo- diplomáciai kar feleségeinek szépségéért felel, hanem afgán vendégeinek szépségéért is. De emellett még másra is van gondja.
Itt azonban nem elég gyantaszűznek lenni, hanem valóban vért kell felmutatni, az igazi, ősi hagyományoknak megfelelően, ezzel bizonyítván a menyasszony szüzességét. Debbie frufrut igazít, tanácsokat ad, gyantáz, és becsületet óv meg. Teszi mindezt nagy mesélőkedvvel, igazi női szemmel. Mindaz, amit eddig tudtunk az afgánok és tálibok, az oroszok és amerikaiak viszonyáról, most női szemmel lesz láttatva, mi több elmesélve, mert a Kabulba került Deborahba igazi nagy mesélő szorult, és általa női szemmel, azaz teljesebb képet formálhatunk egy sokat szenvedett ország erkölcsi és anyagai talpra állásáról.
A megérkezés
Néhány nappal később a mi kis önkéntes csapatunk találkozott más külföldiekkel is, akik már egy ideje Kabulban éltek, többek közt olyanokkal, akik évek óta laktak a városban. A kisbusszal mentünk a találkozóra, és amikor megérkeztünk, a csapatvezetőnk szólt, hogy gyorsan és fejeket behúzva menjünk be az épületbe. Senki figyelmét nem akarták felkelteni azzal, hogy nagyszámú külföldi tartózkodik egy helyen, nehogy véletlenül egy tálib szimpatizáns kihagyhatatlan célpontnak tartson bennünket. Bent körülbelül százötven ember kavargott bemutatkozó köröket róva, névkártyákat cseréltek és elmesélték egymásnak, hogy milyen projekten dolgoznak éppen. A találkozón bejelentik egy fogászati klinika létrehozásáét is, és bemutatják Debbie-t is, mint a kolónia új fodrászát. Ováció. Tapsvihar.
Debbie női szemmel láttatja az új, helyét kereső Afganisztánt, ahol még erősek a hagyományok és szigorúak az erkölcsök, de egy olyan agyafúrt, michigani hölgy, mint Debbie, mindent megold. Könyve többet mond el a mai afgánok gondjairól, életéről, mint egy tucat útikönyv. Férfi létemre még én is élveztem.
Egy-két történet visszaköszön, mint ez is, de ez csak azt bizonyítja, hogy az emberek, hál istennek, a világ bármely pontján élnek is, egyformák.
A kelet-európai példa:
Hol van már a tavalyi hó, válaszolta Otylka. Régóta barátnők vagyunk, hisz tudod, hogy nem hagylak cserben! Látod, az én uram hivatalnok a kapitányságon, azok nem olyan agyafúrtak, mint a tanárok meg a költők, és ő sem vett észre semmit, pedig ő is azzal fenyegetett, hogy megöl, ha már volt valakim. Diskurálj vele csak nyugodtan, de vigyázz, hogy egy pillanatra se vedd el a kedvét. Az esküvő előtt gyere el, és majd megmondom, hogyan kell ezt nyélbe ütni."
Aztán a tanár szenteste a karácsonyfánál megkérte Andelka kezét, és nagyböjtkor megvolt a lagzi.
Előtte a menyasszony a barátnőjéhez ment tanácsért. -"Mondd meg a szolgálólánynak, javasolta az, hogy húzzon le egy kis hámot az ürühúsról, adja oda neked, te meg este dobd be az ágyba. Remélem van elég eszed, és a többit nem kell elmagyaráznom. Hiszen költő a férjed!"
Este az ifiasszony úgy is tett. Azt mondta a szolgálólány
Nagyságos asszony, ebben a papírban van az a kis bőr, amit kért. Az meg átvette, és az ágyba dobta.
A tanár meg egész éjszaka boldog volt, és szavalt. Reggel felé aludt csak el. Amikor felébredt, megnézte az órát.
Nyolc óra volt, de a hálószobát félhomály borította, mert a függönyöket leeresztették. A férfi egyszer csak azt érzi, hogy valami a vádlijára tapadt. Lehántotta, az ablaknál vizsgálgatta, aztán odament az ágyhoz, és bemutatta a feleségének. Andelka, édes napsugaram, mondd meg nekem, mi ez? Hogy került az ágyba?
Az megpróbált elpirulni és elpityeredett.
Mondtam neked, hogy óvatos legyél, szóltam, hogy hagyjál, kértelek, hogy ne legyél brutális és nyers, hogy ne sírjak a fájdalomtól, de te nem törődtél vele. Ha egyszer valami megreped és leszakad, akkor az kipotyog, ha nincs, ami tartsa. Érted?
A férfi nagyon boldog volt, de azért újra, megvizsgálta azt a valamit. Aztán sóbálvánnyá dermedt.
Értem, ezt mind meg tudom érteni. De a szentekre, hogy lehetett benned, hogy került oda a kladnói vágóhíd pecsétje?
Debbie másként segít, de ugyanolyan furfangosan. Könyve húsz nyelvre lefordított világsiker.
A kiadó:
2001-ben Deborah Rodriguez Afganisztánba utazott egy segélyszervezet egyedüli fodrászaként, a helyi diplomata feleségek nagy örömére. Hamar megszeretette magát a kabuli nőkkel, és páratlan ötlete támadt, hogyan tudna segíteni a sokszor szolgasorban vergődő „nővérein”, akiket a férfi uralta afgán társadalom kivetett magából. A leghíresebb szépségipari cégek adományaiból létrehozta a Kabul Szépségiskolát, ahová fiatal lányokat vett fel, hogy megtanítsa őket a festés, melírozás, sminkelés mikéntjére, és valódi foglalkozást adjon a kezükbe. A lelkes tanítványok könnyen kiöntötték a szívüket Debbie-nek, aki életre szóló barátokat szerzett: a mennyasszonyt, aki a nászéjszakáján szüzességet „hazudott”, a tizenkét éves kislányt, akit a család adósság fejében adott el, vagy a tálib feleséget, aki a verések ellenére is folytatta a tanulást. Debbie is erőt merített e nők példájából, hogy elhagyja bántalmazó férjét, és újrakezdje egy afgán férfi második feleségeként, a szépítés, a barátság és a szabadság nevében.
Deborah Rodriguez egy Michigan állambeli kisvárosból származik. Egész eddigi életében fodrászként dolgozott. A Talibán bukása után megalapította a Kabul Szépségiskolát, Afganisztán első kizárólag nőket oktató létesítményét, majd megnyitotta az Oázis Szalont, ahol legjobb diákjai dolgozhatnak fodrászként, kozmetikusként. Deborah Kabulban él afgán férjével, ahol sokan őrangyalként, a kabuli nők önbecsülését visszaadó hősként tisztelik, míg mások üldözik és zaklatják a hagyományokkal dacoló, öntörvényű asszonyt.
Könyvében – mely az idei év több mint húsz nyelvre lefordított világsikere – személyes hangvételben meséli el egy valóra vált álom, és egy nem hétköznapi élet történetét.
„Szépséges könyv, akár egy szalonban kiszépített nő”
Kathy L. Patrick, könyvkereskedő
Kerekes Tamás
Deborah Rodriguez: A kabuli szépségszalon
www.ulpiushaz.hu
2007. szeptember 16., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése