A forradalome lőérzete

Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyőrűség

A forradalom előérzete

1956 Márai Sándor írásainak tükrében
Helikon Kiadó
www.helikon.hu
vedd és olvasd

Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba.

New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, nyomtatott röplapokat kezdettek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Ezek az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon e pillanatokban elkezdődött a tömegmészárlás, és az amerikai nép és kormányzat azonnali beavatkozását követeli. Az első táviratok Budapestről éjjel két órakor jutottak el az Egyesült Nemzetek hivatalaiba. A New York-iak akkor még csak a röpcédulákból és a rádiók híreiből értesültek a szovjet merényletéről. Éjjel két óra után néhány perccel az Egyesült Nemzetek üléstermeiben, ahol a szuezi eseményekkel kapcsolatban a világszervezet közgyűlése teljes ülést tartott, az Egyesült Államok megbízottja sápadtan és könnyekkel a szemében, elcsukló hangon jelentette be, hogy e pillanatban kapott távirati jelentést Magyarországról, és ezek a jelentések minden félelmet és aggodalmat fölülmúló tényekről adnak hírt. Az ausztráliai megbízott a hír hallatára tenyerébe rejtette arcát, testét rázkódtatta a megrendülés. Lodge, az észak-amerikai megbízott a Biztonsági Tanács azonnali összehívását követelte. A közgyűlést elnapolták, és a Biztonsági Tanács tagjai, tizenegy hatalom képviselői egy órával később, éjjel háromkor gyűltek össze, hogy a Magyarország ellen végrehajtott szovjet merényletről döntsenek. A Biztonsági Tanács hajnali ülésén, amikor Budapestet már bombázták a szovjet hadosztagok, az Egyesült Államok delegáltja föltárta a magyar tragédia teljes borzalmát és azonnali segítséget és beavatkozást követelt. A közgyűlés ma, vasárnap este nyolc órakor ül össze. A hírek, amelyek Budapestről és a vidéki magyar helyzetről hajnal felé ideérkeztek, a világ közvéleményének teljes mozgósítását és az itt élő magyarság és a rab nemzetek leszármazottainak azonnali tüntetését eredményezték. Amíg beszélünk, gyülekeznek a tüntető tömegek, melyek New York utcáin és az Egyesült Nemzetek előtt vonulnak fel ma délután, hogy Magyarország megmentését követeljék a világtól. New York-i újságok vasárnap reggeli kiadásaiból a szovjet merényletről már megjelentek az első tudósítások. Leo Cherne, a nemzetközi segélyszervezet elnöke, aki az első gyógyszerszállítmányt személyesen vitte három nap alatt Magyarországra, ahol beszélt Mindszenthy hercegprímással is, tegnap, november 3-án éjjel érkezett vissza Budapestről és azonnal jelentette az amerikai nyilvánosságnak útja tapasztalatait. Reggel hétkor a világ arra ébredt, hogy nagy és kis nemzetek azonnali cselekvésére van szükség, ha az újkori történelem egyik irtózatos katasztrófája, amely világvonatkozásban is katasztrófát idézhet fel, különösen ha nem akadályozzák meg (kiemelés a szöveg hiányos tartalma miatt – K. M.). A világ e pillanatban tudja, hogy az árulás, amelynek célja a magyar függetlenség teljes megsemmisítése, magyar gyermekek, asszonyok és férfiak kiirtása nem fasiszta lázadók, hanem a magyar nép ellen tervezett tudatos, cinikus és könyörtelen merénylet. A világ e pillanatban, november 4-én, vasárnap reggel tudja, hogy Európa közepén tömeggyilkosság történt. Egy nemzetet meg akar gyilkolni egy idegen hatalom. A nemzet ezt a gyilkossági kísérletet túléli. Milyen áron? Azt nem tudjuk e pillanatban, de túléli! Minden embernek tudni kell otthon, hogy e pillanattól minden, ami odahaza történik, a világ ügye. Együtt pusztulunk, együtt menekülünk. Isten óvja Magyarországot!

Márai Sándor mondta el New Yorkból, hogyan fogadta Amerikai a magyarországi szovjet támadás hírét.

Itt a Szabad Európa Rádiója!




A Lenin szakálla c. írásában Márai Sándor összefoglalja az ötvenes évek magyar lírájának újdonságait. Megállapítja, hogy nemcsak régi műfajok kelnek időszerű életre, hanem új műfajok is születnek. Az egyik lap külön keretben adta közre egy fiatal szovjet-magyar költő, Konyha Lajos verseit. A költő, aki lángészhez illő váratlansággal bukkant fel a magyar irodalom egén, „ Lenin mellszobra” címen adott közzé egy nyolcsorost, amellyel csakugyan érdemes foglalkozni, hiszen nem kis esemény egy nép irodalmában egy új lírai műfaj születése: Az első négy sor pl. így hangzik:
Merengek arcán, szép szakállán
Vas akarat rám mered
S mert élő lelkiismeret
E gipsz keményebb, mint a márvány.
E sorok megragadják az olvasót. Irodalmunkban, mely gazdag és meglepő, ez az első alkalom, amikor egy idegen államférfi szakálla a képzettársítás folyamatát indítja el egy magyar költő lelkében. Kíváncsian olvassuk tehát a folytatást, a befejező négy sort, amelyek így hangzanak:
Lámpám leoltom, legutolsó
Tekintetem reá esik
S nyugodtan alszom reggelig
Az álmom tisztavízű korsó

Márai értékel: A magyar olvasó nem pazarolja feleslegesen idejét, ha bírálati hagyományaink szellemében és módszereivel megkísérli tökéletesen feltárni e korszerű nyolcsoros magyar lírai vers igazi értelmét. Nem kétséges, hogy új lírai műfaj született. Az érzéki líra, amelynek politikai szenvedély ad ihletet. Az idézett sorok lélegzetvétele kétségkívül érzéki lihegő. A magyar szerelmi líra mindig inkább szemérmes volt, de fordulóhoz érkezett.. A magyar költő, akit Lenin szakálla érzéki indulatokkal tölt el, aki költőműhelye éjszakai csendjében nem kedvese imádott vonásait vizsgálja, hanem Lenin mellszobrából szívja az ihlet mámorát, úgy hazai, mint világirodalmi szempontból új és érdekes szellemtünemény. Egy költőt természetesen sokféle inger ösztönözhet alkotásra. Dicsérheti az eget és a földet, kedvese szemét, ringó derekát, hevülhet imádottja eperajkáért. De Lenin „szép szakálla”, amelynek láttán a költő az éjszaka hevült órájában elmereng, hogy aztán, lámpáját eloltva, kielégülten és nyugodtan aludjon reggelig, mert a szakáll vonzerejének hatása alatt lelkében már megfogant az új magyar líra e különös gyöngyszeme: mindez együtt úgy emberileg, mint műfajilag egészen új tünemény. Természetesen el lehet képzelni azt is, hogy egy költőt egy nagy államférfi egyénisége gyújtson ihletre. Petőfi, Vörösmarty, arany is megénekelték a magyar múlt rendkívüli államférfiúi egyéniségeit. Ady szenvedélyes rímekkel rúgtatott Tisza István ellen-de a szerelemnek, az érzéki indulatnak és elbűvölt odaadásnak ez az egyvelege, amelyet Lenin szakállának szemlélete váltott ki egy fiatal magyar költőből, példa nélkül való eddigi irodalmunkban. Kossuthnak is volt szakálla, Ferenc Józsefnek pofaszakálla volt, se sem a szabadságharc, sem az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezési korszakát követő időszak költőit nem gyújtotta lírai ömlengésre a kor nagyjainak arcszőrzete. Új műfaj ez, az érzéki politikai líra műfaja. Sztálin bajsza, Marx busa szemöldöke, mindez éppen úgy serkentője az új lírai műfajnak, mint volt a múltban az imádott kedves bogárszeme vagy hókeble. A lírai hevület olyan áradatával állunk szemközt, amelyet nem fékez többé szemérem. A náci birodalom költői iparkodtak kiszolgálni a Párt világnézeti követeléseit, de nem tudunk arról, hogy Hitler pamacs-bajsza vagy Göring dús hókeble ódák alkotására ösztönözte volna a náci költőket. Ez a műfaj rendkívül jellemző, mert a költők mindig spontánok, kifejezést adnak elfojtott indulatoknak, feltárják egy korszak lelkivilágának titkos rugóit. A szovjetköltő a szerelmi lírát, amely kispolgári felépítmény, tudatos lendülettel átemelte a politikai érzéki hevület szférájába. Lenin szakálláról álmodik és énekel, ugyanolyan lelkesedéssel, ha nem is ugyanolyan tehetséggel és művészettel, mint ahogy Puskin festette Tatjána epekedését, amikor Anyegin után sóvárog. A szovjetköltőt Lenin iránti epekedése szólaltatja meg.
A kötet nemcsak odamondogat a szovjetkorszak íróinak, sokkal több annál. Márai Sándor összegyűjtött írásairól van szó, amelyeket az emigráció éveiben írt. Versek, cikkek, rádiójegyzetek egyformán szerepeltek benne. Az előszó azt állította, hogy Márai 56 eseményeiben látta a 89-es rendszerváltás, a Szovjet Birodalom széthullásának előzményeit. Ez mindaddig költői túlzás volt, míg nem olvastam a kötetben az ehhez hasonló írások tucatjait. Tényleg vátesz volt. A most következő írásrészlet dátuma. 1956 november 12
„Az elmúlt héten, amíg magyarok haltak a szabadságért és szovjet tankok, mongol hadosztagok gyilkoltak Európa közepén ártatlan polgárokat, asszonyokat és gyermekeket, nem csak emberek haltak meg. E hét napban, melynek emléke olyan, mint egy halálos betegség műtéti sokkjának keserű íze az ínyünkben és idegeinkben, megsemmisült a korszak. Ezt a korszakot általános szóval a hidegháború korszakának nevezték. Nyolc nappal ezelőtt, mikor, fegyverszüneti tárgyalások komédiája közben a Szovjet Európa közepén hadosztályaival körülállt és ágyúzni kezdett egy európai nagyvárost, minden megsemmisült, amit egy hidegháború évtizedében az egymással szembenálló hatalmi körök megvalósítani igyekeztek. Megsemmisült a békés együttélés lehetősége. Súlyos sebet kapott az Egyesült Nemzetek hitele és tekintélye. E nyolc napban, amíg a világ hűdött tehetetlenségben szemlélte, mint semmisül meg minden, amit a hidegháború korszakában reméltek, ígértek vagy hazudtak, a Nyugat sokat vesztett tekintélyéből és hiteléből. De amíg a kétszázmilliós Szovjetunió, a világ legnagyobb hatalmainak egyike, fölényes katonai erővel, de-úgy katonai, mint politikai értelemben-a „győzelem” reménye nélkül gyilkolt Európa közepén egy védtelen kis népet, a Szovjet is sebet kapott, amelyeket nem tud kiheverni. E nyolc napban olyan válság kezdődött el a Szovjet világban, amelynek végső következményeit e hűdött iszonyatból ocsúdó világ még nem tudja felmérni. De a válság bekövetkezett.”

A kötet válogatás Márai műveiből, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. A kötet üzenetét talán így fogalmazhatnánk: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven leadott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják, Márai hitt az igazságot szolgáltató sorsban - és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott - csak megalkudni nem. (Kadó: Helikon Kiadó, ISBN: 9632270622, 2490 Ft)


Kerekes Tamás

www.transycan.net/cafe
info@timurlink@vipmail.hu