Ragadozó városok

Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyőrűség
Ragadozó városok

A Hetedik Mennyország a városok gyöngyszeme volt. Amikor a leszállásjelző szignálja felcsendült a rádióban, Tom felcsigázva rohant a pilótafülke felé, hogy minél előbb lássa a nevezetes várost. Útközben Hesterrel futott össze, akinek lába gyógyult már, de a lelke még nem. A pilótafülke vezetője, Miss Fang, felkiáltott. -Odanézzetek! Ott van. Maga a Hetedik Mennyország! -mutatott ki a hatalmas szélvédőn. Tom és Hester a pilótaülés mögé álltak, hogy jobban lássák a távoli felhőtengerben lebegő, aranysárgán csillogó várost, amely fölött, mint valami dicsfény, lebegett színes gázballonja. Valamikor a ködbe vesző múltban a Hetedik Mennyország úgy döntött, hogy otthagyja azt a földi siralomvölgyet, ahol csak a félelem és a reszketés az úr, és guruló városból repülő várossá vált. Egész nyáron át a Nagy Vadászmező felett lebegett, de a telet a melegebb déli légterekben töltötte. Most mint kereskedelmi központ és légi vándorok népszerű találkozóhelye működött. Tomnak eszébe jutott, hogy mekkora látványosságnak számított, amikor a Hetedik Mennyország egy egész héten keresztül London felett lebegett. Azon a héten menetrendszerű városnéző léghajók indultak a Kensington Gardensből és a Circle Parkból az ég ékszere felé. Az is eszébe jutott, hogy mennyire irigyelte azokat az embereket, akiknek, mint Melliphantnak, volt elég pénzük ahhoz, hogy a borsos menetdíjat megfizessék, hogy aztán azzal henceghessenek, hogy ők a Hetedik Mennyországban jártak. pedig Tom is oda tartott, és nemcsak egyszerű turistaként, hanem egy kalandos út résztvevőjeként. A nap lebukni készült, a léghajó pilótája kikapcsolta a motorokat, és a város kikötője felé vitorlázott. Leszállását egyenruhás forgalomirányítók segítették, tarka zászlókat lobogtatva. A város kikötője teli volt turistákkal, valamint egy csomó parkoló őrrel. Néhány perccel később a Hetedik Mennyország fedélzetére léphettek. Alkonyodott, de a légiforgalom nem csökkent. Első osztályú és fapados gépek váltották egymást. Megtalálhatóm volt ott minden náció és hajótípus: az apró, átlátszó oldalú légicsónakoktól a tigriscsíkos fűszerkereskedő hajókig, amik egyenesen az egzotikus Ezersziget egyikéről kerültek ki. A szikra volt a város legnagyobb mumusa. Ugyanis bármikor felrobbanthatta a léghajók gázzal töltött ballonjait. A Hetedik Mennyországban még a fésülködés is súlyos bűnnek számított. Minden ház tetején turbinák forogtak, az volt a dolguk, hogy a központi erőműbe gyűjtsék össze a szél energiját. A levegő nehéz volt az ismeretlen ételek erős illatától. Mindenfelé pilóták jöttek-mentek hosszú, csattogó bőrkabátjaikban, olyan gondtalan magabiztossággal, ami bizonyára csakis a levegő vándorainak sajátossága.
Az egymást könyörtelenül fölfaló jövőképet vizionáló regényből nem hiányzik a szerelem sem, a családi dráma sem. Légi szabotázs, létérben zajló ütközetek alkotják Tom és Hester kalandjainak keretét, a sci-fi elemekre utal egy emberszabású terminátor, Sikoly szerepeltetése is, aki tovább segít bonyolítani az egyébként is briliáns mesefűzésű regényíró nyelvi szövetét.természetetsen lehet olvasni Gulliver történetét gyermekmesének, de gondoljunk a Kazohiniára, arra a riasztó j9vőre, melyben történészek harcolnak technokratákkal. A harc a mindent eldöntő Medúzáért folyik, a szerelem mindent megtesz a diadalért, az élőhalottakból nyomkövetők lesznek. A sorsok összefonódnak, folyik a harc a szüleiket ártatlanul legyilkoló szereplő ellen- Kalózvárosok, menekülő városok, rozsdatelepek között izgulhatunk e különös jövőképű regény főszereplőinek boldogulásáért.
A legfontosabbat megtudhatja az olvasó: mindent az emberi érzelem dönt el, s néha az informatika ( egy hibás kód.)

Reeve : Ragadozó városok


Kerekes Tamás


http://www.thomaskerekes.blogter.hu/
http://www.transycan.net/cafe
mailto: thomaskerekes@msn.com