Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyörűség
1000 óra
Technika-Precízó-Elegancia
bár az enyém minden zálogház előtt megáll
Timur Link
"KELL EGY ÓRA, MELY TÁRSUL SZEGŐDIK HOZZÁNK. A HŰ BARÁT EMBERŐLTŐ TITKÁNAK RÉSZESE."
Több mint 120 éve alakult meg a híres svájci óragyár a Doxa.
A híres svájci órásmester George Ducommon alapította az első műhelyét. Henry Aubry és később Marcel Aubry családi vállalkozása alapította az első DOXA gyárat Le Locle-ban.
1925-ben az órakészítő cégek közül a Doxa cég ismerte fel a világon elsőként a reklám vásárlásösztönző erejét és készített egy egyhetes felhúzható autósórát a Bugatti sportautógyár számára az 1930-as években.
1938-ban elkészül az első Bauhaus inspirálta mechanikus, szögletes tokú Grafic karóra.
1950 után az egyik legkedveltebb és legismertebb márka lett a Doxa
Az Alexandra kötetéből(www.alexandra.hu), kiderül, hogy vízóra előbb volt,mint napóra,(majd ha fagy, elvahazhat bennünket), de van hordozható változata is), ezért festhetett Dali elfolyó időt, és hogy a holdfázis megmutatja az órán, hogy mennyi van hátra a nekünk rendelt évi, egy alkalomra szóló Nap körüli utazásból.
Nem minden a mechanika
(Arisztid, döntse el kérem, hogy kiteszi, vagy be,mert únom a huzavonát!"
Mulatságosabb, mint a lebontandó IDŐKERÉK.
A káprázatos képanyagú, vonzó stílusban és óraműpontossággal megírt kötet darabjai a Rambo stílustól a Fabergé egyediségét megtestesítő darabokról szólnak,. A kötet nemcsak a mechanikájukkal foglalkozik, de kislexikon része segít eligazodni a jótállási íven található leírásokon(járástartalék, második időzóna, Flyback, stb), ha a harminhatezer eurós vadiúj Rolexunkon nem találjuk a magyar nyelvű használati útmutatót."Az idő fölötti uralom megszerzésének vágya gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Rengeteg közmondás, szólás jelzi a helyes időbeosztás fontosságát. Így nem csoda, hogy több száz éve az idő urai, az órásmesterek, egyre azon igyekeztek, hogy a kor elvárásainak, technikai színvonalának megfelelően minél pontosabb, és ez mellett nem utolsósorban - minél mívesebb darabokat alkossanak.Az elegáns, jó márkájú zseb- vagy karóra több mint másfél évszázada az igényes megjelenés elengedhetetlen tartozéka, a jómód, az időn való uralkodás státuszszimbóluma Az óra a modern ember hétköznapjainak elengedhetetlen tartozéka lett, az óragyárak évről-évre életmódunkhoz egyre tökéletesebben alkalmazkodó szerkezeteket dobnak piacra, ahol természetesen elengedhetetlen az elegáns vonalvezetés, a díszítések és a pontosság mellett már ugyanolyan fő szempontként lépett elő a külső kivitelezés, a design."
A legfontosabb márkák, merlyeket a kötet bemutat és működésüket elmagyarázza:
Cartini
Casio
Catepillar /CAT/
Citizen
Doxa
Emporio Armani
Francis Delon
Gucci
Gues
Jaga G
Kronos
Longines
Mirage
Omega
Orient
Patrick Arnaud
Pierre Cardin
Sector
Seiko
Swatch
Tag Heuer
Tiko Time
Timex
Sajnálatos módon hiányzik belőle az első szerelem, a Vosztok,és az oroszok által használt "davaj,davaj" márka, amit felváltott a "zabrazykaja masina", azaz tolvajgép.
Mesterművek a csuklón -Breitling, Dubey & Schaldenbrand, Junghans, Lange & Söhne, Longines, Nomos, Patek Philippe vagy Rolex- ilyen nevek hallatán minden karórarajongó szíve hevesebben kezd verni.
Egyre többen kerülnek az órák bűvkörébe, készen arra, hogy befektessenek egy maradandó szépségű, műszakilag tökéletes, mutatós külsejű szerkezetbe, vagy akár kis gyűjteményt szerezzenek be. Könyvünk a karórák lenyűgöző világába kalauzolja az olvasót: fantáziadús egyedi darabok, sport- és ékszerórák, történelmi katonai kronográfok és klasszikus mesterművek bukkannak fel lapjain. Segítségével több mint 1000 karóra széles palettáját vehetjük szemügyre, és bepillantást nyerünk legendás óramanufaktúrák és órakészítők történetébe is. Bevezetés az időmérés és az órakészítés történetébe, műszaki fortélyok és az órák külső ismertetőjegyeinek bemutatása, illetve egy átfogó fogalommagyarázat - mindez szintén része a műnek.
Egyik kedvencem:(a kinetikus órák elem nélkül, szintén),az elnökök órája, a feddhetetlen és feledhetetlen Rolex, de kacérkodom egy-egy férfias, Cartier darabbal is. A kötet sport,katona,pilóta órákkal is foglalkozik, s a könyv elolvasása után velünk nem történhet meg a világvége, amikor megáll az idő(mert az idő csak meg-megáll), hogy azt kényszerüljünk mondani az emberiség kipusztulása után egy kocsmában, hogy
Sör! Még egy csapost!
Amiből az derül ki, hogy az óra fonál Kronosz, az istenség és az emberiség között, s e kötet révén jöttem rá, hogy az óra az istenek adománya az emberek számára. Időben ki kell használnunk.
Szenzációs.
www.alexandra.hu
info@alexandra.hu
Kerekes Tamás
A doxa görög szó, amely olyan véleményt jelöl, amely lehet, hogy részben igaz, de (igazságát) teljesen nem lehet megmagyarázni.
2008. január 14., hétfő
Eszterhas tanít
Okos nőt szeretni pederasztának való gyönyörűség
Hollywood
Miért Isten a forgatókönyvíró?
Kreatív filmforgatókönyvkurzus
Esterhas
JLX.Kiadó
Budapest
Az amerikai álom
Öt perc alatt 110: 14 lett az állás, és Popper edző időt kért. „Azt mondom, felejtsük el a győzelmet -, és próbáljuk meg tartani a poziciót
Marilyn Monroe: a XX. század legszánandóbb vampja
Nem először rugaszkodik neki amerikai biográfus, hogy az amerikai szexbomba neurózisba, majd halálba torkolló életútját megidézze. Számomra a legemlékezetesebb Norman Mailer Monroe életrajza (még egy teniszlabdát is át tudott szívni egy locsolótömlőn), aztán a magyar származású Joe Esterhas- nak is volt néhány keresetlen mondata, a sztárról,aki a fenekével is kacsintani tudott.
A Bér és Becsület bajtársi Kht. évi rendes összejövetele tartja sokkban közvéleményünket, no meg miniszterelnökünk kubai látogatása, Castro pont most kapart el egy moszkitót. Nem az amerikai vadászgépre gondolok. De kaparj kurta…S végre láthattuk a Buena Vista Social Club-ot a királyi tévén és az HBO is kitett magáért a Világ második legnagyobb gitárosával és a Világ második legnagyobb trombitásával. Igaz ebbõl csak Fidel, Garcia és a Buenena Vista tagjai kubaiak. Mindenesetre formálódni látszik mindaz, amit bel és külpolitikának mondanak, a nagy sakkjátszma/Zbignew Brezinskí/. Az emberiség feljutott a Holdra, megpályáztuk a Marsot, már van két klónozott bébink, a másnaposságra nincs gyógyszer, hacsak nem a Buena Vista tagjának receptje: csirkenyakba csavart fokhagyma. Ezt még nem tudhatta Fidel /szintén orvosnak készült/ a moncadai forradalom idején, börtönbe is került. Ezúton fogadják a recenzens jókívánságait a valóság sójában már többször bemutatkozott Sebeõk János könnyed stancájával:
Holdvilágos éjszakán,
Mire vár a Hableány,
Hogy jön egy habcsók talán,
Hófehér karikán.
Ez az álom oly merész…
Ámde jön az ébredés,
Egy habcsók meg oly kevés,
És hogy jön - tévedés
Közben , láttam fekete-fehérben/jó kis darab/, de olvasni csak most, bár rapszodikus élményeim közé tartozik az Egy gondolat bánt engemet, ami szintén rapszódia-műfaját tekintve. Hogy mi is Joe Eszterhas műfaja, azt eddig tudni véltem. a forgatókönyv. /jegyzé az Elemi ösztön, F.I.S.T., Flashdance, Nagy dobások, Sliver , Showgirls c. filmopuszokat/, de regénnyel most jelentkezett először magyarul, de hogy miből fordították és mire az még mindig egy interlingvisztikai rejtvény nekem /s egy szép sírfelirat:” Itt nyugszik Berber Endre/ki Lukácsot fordított héberről vendre”
Megfilmesíteni nem fogják- pedig van benne minden, ami egy jó forgatókönyvhöz kell, kikapós elnök, szex, hazugság, vádemelés, hatalom stb.-de majd a szereposztással lehet a baj: ki fogja vállalni a szerepeket? Bevallom őszintén , először nekem Avar János amerikai külpolitikai újságíró jutott az eszembe, avagy Stumpf István/ ő még hasonlít is Billre/, de őket túlságosan leköti professzionátus buzgalmuk..
AZ ÍRÁS TÉMÁJA AZ A KULTURÁLIS ÁRNYÉKBOKSZ, AMI EGY ELNÖK, Bill Clinton, képletes meggyilkolását hozta magával. A stílus maga az ember, s ez az ember /Joe Eszterhas/ nagyon kiábrándult.
Az Ő Amerikájában Clinton naná, hogy kibújt a sorozás alól, egyetértett Muhammad Alival, és semmi baja nem volt a fránya vietkongokkal. Naná, hogy füvet szívott, letüdőzte, benn tartotta, leragadt nála a spangli. Joe Eszterhas most ott tart, hogy rájött ki a világ legnagyobb élő szaxofonjátékosa, igaz hallani még nem halotta, de tudja, hogy mindenki Bill Clinton hangszeréről beszélt.
Ezt az orbitális élményt örökíti meg az amerikai belpolitika és médiavilág rosszmájú, elkeseredett bennfenteseként. Noha a csalódás abból fakad, hogy Eszterhas szerint Bill Clinton nem játszotta elég élethűen a dögös rock and rollt éneklő Mick Jaggert.
Eszterhas elfordulása nem azonnal kezdődik. Kezdetben azonosulni tud az amerikai nagypolitikával:” Volt benne valami radikális béketüntető hebrencsség, amellyel azonosulni tudtunk. Az arkansasi golfpályán egyik partnere észrevételezte, hogy Bill Clinton alsóneműje átlátszik a nadrágján.
- Nem mondom, hogy bikinit hordott, de valami vad holmit - mesélte erről.
Bill Clinton arkansasi kampánykörútja során újra meg újra előadta kedvenc viccét, amely közelebb állt a Monthy Python szelleméhez, mint a vegasi szállodahallok semmittevőiéhez:
Egy farmer boldog-boldogtalannak dicsekszik a háromlábú disznójával. Aki csak odavetődik, annak elbüszkélkedik, hogyan mentette ki ez a röfi a tűzből. Az emberek nem győznek csodálkozni. Az atyafi meg azt mondja, ”Ez mind semmi, ez a disznó mentette meg a gazdaságot a csődtől.” Ámul-bámul mindenki. A farmer folytatja. Ez mind semmi ,egyszer átszakadt a gát, és ez a disznó mentette meg az egész várost. Na erre valaki nem állhatja meg szó nélkül: Híjnye, ez aztán nem akármilyen disznó, de hogy csak három lába van? A gazda meg azt feleli: Jaj, hát csak nem fogok egy ilyen különleges disznót egyszerre felfalni.
A kötet legalább ötven rock, média, belpolitikai híresség vad és szaftos történeteit meséli el, kékharisnyákkal teli levő házibulikon egy tucat sztorival jelentős hangulatélénkítő hatást érhetünk el vele. Költségvonzatát tekintve a következő sztori is kiválthat néhány vodka tonicot, bár az amerikai belpolitikát nem is érthetjük meg általa: Azt állította, hogy Hillary frigid ,/Mármint Bill Clinton-a Recenzens/-egyáltalán nem virgonc az ágyban. Nem szeret kísérletezni, a misszionárius pózon kívül semmi másra nem hajlandó. Bill kijelentette, hogy „a felesége több puncit nyalt ki, mint én.”
Monica Lewinsky nevetve olvasta, hogy Clinton „Willard”-nak hívja péniszét. Milyen fura név egy hímvesszőnek. De tetszett a magyarázat: ”Mert hosszabb, mint a Willie.
”rofesszionátus írástudó áll-álruhában. Valószínüleg, de inkább biztos, hogy az igazi kurvák is közölnek hosszabb prózát: "Író voltam/vagyok" címmel. Elég szétnézni. Egy-egy posztmodern írásmü mögött sejthetöen a szakmáját posztgraduális szinten ért szajha áll. Erröl mondhata Hemingway-tehát elkötelezettség és tehetség viszonyáról-,hogy " Egy jó kurva elöbb-utóbb megtalálja a hivatását."
Valerie Tasso Egy nimfomániás naplója címmel tette közzé memoárját. Niha a Taasso név bevezetett márka az irodalomtörténetben/ Tasso: A megszabadított Jeruzsálem/, ám ne gondoljuk, hogy az írónö modern keresztény epopeiát alkotott.
Jó, ha tudjuk, mi hozta létre a müvet, ez lehet olyan izgalmas, mint Kissinger titkos kínai útja,s sokat alárul az alkotói szándékról,ahogy posztmodern körökben mondanák: a narratíva beágyazottságáról."
" Egy színésznöre emlékeztetsz, akivel viszonyom volt- mondja a hajamat simogatva, miután hasamat összefröcskölte spermájával. Mindig azt mondta: fogalmad sincs, hány kilométer faszt kell leszopnom, hogy híres legyek"-ez szerepel motivációként a regény tizenhetedik oldalán. Sajnos ezt vándormotívumként tudom csak elfogadni, hiszen ismerem Joe Eszterhas Amerika c. regényét/ ö volt a forgatókönyvírója az Elemi ösztön és a Silver c. filmeknek/, amiben-összhangan Norman Mailer/ Meztelenek és holtak!!!/ Mariliyn Monroe biográfiájával-magyarul is megjelent-tetten érik, hogy a mennyiség átcsap minöségbe: a jeles díva arra is képes vpét, hogy egy teniszlabdát átszívjon egy locsolóslagon. A nagy elödök.. Itt nehéz újítani.
Most a mennyiségnél tartunk: " Egy rögtönzött fuvolajáték után el is készülök a fejszámolással. Ha egy átlagos hímtag tizenkét centis, akkor teszem azt, ezerkétszáz méternyihez tízezer férfival kell csinálnom.". Na most ez lehet, hogy pontos, de 12OO méter fallosz még senkit nem tett híressé. Az írás terén Eszterhas a király
Amerika
Ameria más szemmel
Jóllehet elromlott az automata macskajaj-adagolóm, két tenyérrel a föld fölött járok, mert egy irodalmi folyóirat azzal a megjegyzéssel fogadta el írásom, hogy „egyéni látásmódja” van. Azóta vadászom erre az egyéni látásmódra, ami tényleg létezik, méghozzá egy Bryson nevű pályatársnál, aki hosszú, évtizedekig tartó angliai távollét után tért vissza amerikai házába. Könnyű neki: húsz év múlva rácsodálkozni a világra. Ezért a kolléga könnyen veszi észre, hogy az amerikaiak többsége buta. Kétharmaduknak fogalma nincs, hogy mikor volt a gettysburgi beszéd, s hogy az amerikai polgárháború melyik elnök nevéhez fűződik. Nagyjából ugyanennyien nem tudták, hogy kicsoda Sztálin, Roosevelt, vagy Charles de Gaulle. Negyvenkét százalékuk egyetlen ázsiai országot sem tudott megjegyezni. Ebben az országban tehát elhihető Bob Dole alelnök válasza arra a kérdésre, hogy miről szól a kampánya: A jövőről. Afelé tartunk, mondta a politikus. És tulajdonképpen igaza volt. A helyi uszodában, pletykálja Bryson, huszonkét pontból álló szabályzatot plakátoltak ki, amelyek közt az egyik kedvencem: „Az ugródeszkán fejenként csak egy ugrás engedélyezett.”. És ezt az amerikaiak be is tartják.
Egy amerikai közgazdász, Simon Kusnets, bevezette a GDP-t a gazdasági élet erősségének mérésére, ám pl. O. J.Simpson tárgyalása kétszázmillió dollárral növelte a GDP-t, tudni illik „mindenfajta gazdasági tevékenység” beleszámít, függetlenül attól, hogy pozitív, vagy negatív. Ezért az egyik gazdasági szaklap szerint az amerikai” nemzetgazdaság hőse egy rákban haldokló páciens, aki egy rendkívül költséges váláson ment keresztül.” Nem is csodálkozhatunk a milwaukee-i rendőrkapitány esetén. Helyetteseit kiküldte a reptérre, hogy kutyákkal gyakorolják a robbanóanyag-keresést. El is dugtak két és fél kilót a reptéren, de aztán egyszerűen elfelejtették, hogy hová. Ebben az országban fordult elő, hogy Brooke Shields 1997-ben minden szülői segítség nélkül magyarázta el a riporternek, hogy miért is nem szabad dohányozni: A dohányzás öl. Ha az ember meghal, akkor élete egy nagyon fontos részét veszti el.”
Azt nem tudom, hogy mindebből a megfigyelt gondolatforgácsból hogyan lesz kiérlelt látásmód, de azt ígérhetem, hogyha rájövök, akkor ezt ezeken a hasábokon osztom meg önökkel
Egy forgatás
A madridi patkány orrhosszal jobb a londoninál
Avagy a Nagy Handicap
Feltéve, ha nem vágóasztalon vagy elvonókúrán végzi, mint egynéhány londoni patkány (Bocs, Tony, de tényleg semmi bajom nincs a torykkal, s az IRA békemenetét is számládra íratom), de a félszemmel Hitchokra kacsingató Ian Fleming sem érte el, hogy James Bond-ja huszonnyolc év alatt átléphesse a vasfüggönyt. Mármint film formájában, mert hogy be lett tiltva, szóval a kedves tonrontói, netán göteborgi olvasó nemigen találkozhatott volna vele a Bugacon egy igazi csikosh- bemutatón, noha 124 cég használja fel a világban reklámcélokra a nevét, s külön irodát is nyitottak, hogy védjék a papírhős nevét a jogtalan üzleti reklámtól, s a Boussac ruhagyár Bond zakójának 24 titkos zsebe közül néhányat még az Ön felesége sem fedezhet föl…
Szóval minden relatív, elég a bankszámlámra gondolnom, vagy arra a régi nosztalgikus történetre, amikor a csatornában a patkánycsalád feje fölött elsuhan egy görény, mire a patkánygyerek megszólal:
-Nézd, Anyu, milyen szép, ez TÜNDÉR.
Szóval még csak a filozófusból pofozó sztárrá váló Terence Young rendezi az Oroszországból szeretettel c. filmet (Kutuzov nem vállalta a mellékszerepet), s a csinos Natasával hősünk menekülés közben az isztambuli csatornában találják magukat.
És ekkor jönnek a patkányok. Undorító, kövér, rágcsálók tízezrei. Megrémültek a robbanástól és most már a nyüzsgő tömegben keresik a menekülés útját, elpusztítva mindent, ami útjukban áll.
Azért kell mindezt részleteznem, mert a 007 Society leendő tagjának nem elég. Ha élethivatásának a brit életművészet ápolását tekinti, hanem vizsgát is kell tenni a James Bond filmekből, s tagok közt három lord is van, de a Daily Express alapítójának fia után a következő hatszáz jelentkezőt már nem vették fel.
Hiányos volt a felkészülés? Ehhez Uri Geller kell?
Nem vádolom a markáns hőst magyarellenességgel, idegenszívűséggel, s nem kutatom, hogy a Kém, aki szeretett engem c. filmben a Kisch és a Sándor nevű főgonosz a szétszakított nemzet test melyik részéből származhatott, de magának Ian Flemingnek gyűlt meg a baja a patkányok ’kivagyiságával.’
Terence Young filjében az isztambuli jelenet(Isztambul, Nálad rosszabul, már csak bitangul)
Tizenöt hosszadalmas ismétlés után, de mindössze ötszáz patkány statiszta közreműködésével született meg, noha Fleming regényében undorító, kövér rágcsálók tízezrei keresik a menekülés útját, ám ki kell ábrándítanom mindenkit, eleinte ennél az epizódnál mindössze 140 patkánnyal számoltak. (A mennyiség átcsaphat minőségbe?)
Egy derék londoni csatornatisztító- olvasom Hirsch Tibor James Bondról szóló könyvében-patkányonként fél fontért le is szállította volna őket, s 1963-ban hetven font 140 patkányért még megérte volna…A gyártásvezető azonban az ablakon dobta ki a pénzt, ugyanis közbe léptek London szigorú egészségügyi hivatalnokai, s a járványügyi szakemberek Angliában nem nézték jó szemmel a dolgot.
A patkányoknak tehát és azonban pusztulniuk kellett. Ciánnal végezték ki őket, s tetemüket azonnal el is égették. Ez az égő hullahad megfelelő operatőri tudással filmezve a leghorrorisztikusabb James Bond jelenet lehetett volna, csak hát a filmhez élő patkányokra volt szükség.
Terence Young- filozófiát végzett!- száz, patyolat tiszta kísérleti patkányt rendelt (Eichmann is azt mondta, hogy nem antiszemita, de egy aktát el kell intézni), s szakemberek légiója dolgozott azon, hogy ezeket a kedves jószágokat kellően ellenszenvessé tegyék.
Először kakaóval öntötték le, hogy megkapják a rendes csatornaárnyalatot, ám az eredménylesújtó volt.
Az amúgy is jóvátehetetlenül szelíd állatkáknak nagyon ízlett a kakaó: ahelyett, hogy közönség rémísztő patkány rohamot produkáltak volna, egy helyben ültek és bundájukat nyalakodták.
A tervezett csatornahorror helyett Walt Disney mesedélutánja, még elgondolni is állati..
Pedro Vidal, a vezető, úgy döntött, hogy mégsem hagyja ki a jelenetet, mert ez is szóba került, hanem Madridban próbál szerencsét.
A madridi patkányok ugyanolyanok voltak, mint a londoniak, de a spanyol járványügyi hatóságaik jóval engedékenyebbek.
A madridi patkányokat leitatták, ötvennyolc boroshordó tartalmát locsolták szét a madridi csatornarendszerben az alkoholfüggőség kialakításához, ezek után nem volt nehéz összeszedni a szesztől dülöngélő állatok közül a forgatókönyv igényei szerint garantáltan undorító példányok tömegét.
Fleming, az író, aki belesodorta a filmeseket a tömeges állatkínzásba, csak a brit elszigeteltség visszafogottságával nyilatkozott:
-Örülök, hogy patkányaim nem a vágószobában végezték.
nnak szerencsések, kik megspórolják a hajójegy árát, át a Nagy Vízen, de a többség számára marad a bevándorlás. A vízen át ért partot Arnold Swarzenegger és Charles Bronson, Miki Hargitay, Gábor Zsazsa, Roman Polanskí. És talán Yossarian, a 22-es csapdájának hőse. A romantika itthon marad. A fedélzeten emberek hevernek, áznak, sírnak és reménykednek.
"Azok a "méla zsidók" Anatevkából, imakendőjükben sebtiben összekapkodott évezredek. Aztán a sok vörös ír, az összeszorított ajkak és a büszke kétségbeesés népe. És a furcsa kis örmények - nekik sem maradt más, mint a Musza Dag negyven napja... És ó a lengyelek... Bizony egy egész haza elfér Chopin szomorú mazúrjában. És lovasroham a tankok ellen, az is olyan ismerős."
Így kezdődik a Kamaszkorunk legszebb nyara - Amerika c. jobb híján csak költői baedekkernek nevezhető - irodalmi gyönyörűség.
A markáns jobboldaliságáról egész Európában elhíresült magyar Bayer Zsolt, kit azonban Romániába nem engedtek be - noha ki tudja, arról milyen szépeket írt volna -, lírai útikönyvet írt, a választásokra készülő, mai, vitáktól zsúfolt ország portréja helyett egy nyugodtabb, a múlt századi Amerikaportrét állítva elénk. A szerző megszokott derűs antiszemitizmusa hiányzik, úgy látszik, ha a szomszédba hívnak vacsorázni, ott nem lehet az asztalkendő alá köpködni, s a bevándorló zsidókról is szívszorító sorokkal emlékezik meg, vagy feltámadt volna az engelsi "realizmus diadala?"
Tudjuk, itt arról a Balzacról van szó, ki politikailag royalista volt, írásai szerint demokrata - mármint Engels szerint.
ELLIS ISLAND - A KEZDET, AMIT A BEVÁNDORLÓ LÁT.
A világválságtól meggyötört és megalázott német munkások és a kitántorgó másfél millió magyar, ki új életet alapítani jött ide, ezt látta először. Nem sejtették, írja a szerző, hogy a világ első számú nagyhatalmát fogják felépíteni és később válik Amerika az amerikaiaké.
1900 és 1924 között naponta ötezer ember érkezett Ellis Islandre, a "megvénült, ezer sebből vérző" Európából. Kiokádta őket a rozsdás hajó gyomra, erre az aprócska szigetre.
Minden vagyonuk elfért néhány rosszul összekötözött batyuban, ócska viharvert bőröndben. De volt egy hatalmas kincsük, a tudat, hogy ennél rosszabb már nem jöhet. Ezzel a kinccsel vészelték át az orvosi vizsgálatokat, a tetvetlenítést, a bevándorlási hivatal dolgozóinak kérdéseit, aztán, ha minden rendben volt, beléphettek az ígéret földjére.
Ma a múzeummá átalakított egykori hivatal kertjében áll a bevándorlók neveit őrző fal. Alig van ember az Egyesült Államokban, aki ne találna itt távoli rokonra, ismerősre. De aki csak vándorlóként érkezik, az is átböngészi a névsort, és majdnem biztos elmorzsol egy könnycseppet titokban, félrefordulva, nehogy észrevegyék...."
Bayer tanár úr különleges történelemórát tart, a szakirodalom segítségével / John Lukacs, és az észak-amerikai indiánok története/, mint egy diavetítővel rajzolja elénk az ország ismert és kevéssé ismert történetét és helyeit.
Kezdetnek New York, ami Új Amszterdam névre hallgatott, míg Peter Stuyvesant holland kormányzó a Jakab yorki megbízásából érkezett Nicolls ezredes hajói láttán puskalövés nélkül feladja a várost, ami a yorki herceg emlékére változik New York-ká, mielőtt Svédország a napóleoni háborúk idején Nagy Britannia pártjára állt, s lezárult a két fejfedő párt nagy vitája, de még Gusztáv Adolf nem mond le trónjáról..
Ellis Island, ahol a Battery park után következik az édes szagú Chinatown, majd a new yorki tőzsde 1901-ben épült épülete, amivel szemben áll a Federal Hall National Memorial, itt volt az Egyesült Államok első parlamentje, itt fogadták el az emberi jogokról szóló törvényt, itt tette le esküjét az ország első elnöke, George Washington 1789-ben.
A Szent Pál templom, aminek parkjában elsőként olvasták fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd a Sohó, a Greenwich Village, a Hanging Elm, ahol az akasztófa ágain egyszerre nyolc-tíz lator fejezte be földi pályafutását, s a fa a mai napig áll...
Harlem, az hol fekete kis fiúk üvöltik a fehér szerző láttán - 'fehér szemét'. /Ez a faji szegregáció, kedves Zsolt?/
Jön a Brighton Beach, ahol a hasszid zsidók élnek, cirill betűs üzletek, újságok, kávézók közt, a maguk ortodox világában, ülnek a piszkos kávéházaik előtt a naplementében és bámulnak az óceánon át hazafele, de Te kedves olvasó, ha uborkát kérsz a vodka mellé, akár francia vagy, akár román, svéd, magyar, a második kör után azt mondják: mi olyan közel állunk egymáshoz.
Kansas, Hannibal, álmos, poros kisváros, hol Samuel Clemens /Mark Twain/ töltötte gyermekkorát, ki megírta Tom Sawyert és Huckleberry Finnt, a kerítésfestést, Polly nénit, meg, hogyan szabaduljunk meg éjjel a temetőben szemölcseinktől egy döglött macska segítségével... Ám Kansas másról is nevezetes, itt kapta fel Dorothyt a forgószél és repítette egyenesen Óz birodalmába, és itt élt Őrnagy őrnagy a háború előtt, kukoricát termelt és minél többet nem termelt, annál több támogatást kapott az államtól, itt hal meg Eisenhower, itt van a világ legvadabb kisvárosa: Dodge City, itt próbálkozott Wyatt Earp, de ötven lakosra jutott egy kocsma, egy kupleráj és semmi nem pótolhatott a hét végén egy kiadós gyilkosságot.
Colorado, a cheyennek földjén át, visz a szerző útja, ahol meggyilkolják Szikár Medvét, a nagyfőnököt és Csillagot, a fiatal harcost, akik viselték azt a medáliát, melyet a Nagy Fehér Atyától, gúnynevén Becsületes Ábristól kaptak. Ugyancsak hiába voltak náluk azok a washingtoni papírok, melyek azt bizonyították, hogy ők az Egyesült Államok barátai, akkor már aranyat találtak a Sziklás hegységben és Becsületes Ábris katonái öltek. Becsületes Ábris Abraham Lincoln volt.
A SPIRITUÁLIS AMERIKA
Utah: itt egy becsületes mormon paraszt, Joseph Smith, előtt a Mormon próféta felfedte az igaz vallás titkát. Előbb csak testvérének mesélte, majd elmesélték mindenhol, ahol jártak. És egyre nőtt a gyülekezet, de, akik hisznek, azokat gyűlölik, hisz a gyűlölet is csak egy vallás, ami viszont mindannyiunké, ezért a két testvért agyonverik, de a gyülekezet útnak indul, megalakítják Salt Lake City városát, ahol tilos az alkohol, mégis be lehet rúgni, s itt áll, a mormon fővárosban a Sirály emlékmű.
Az első mormon telepesek termését sáskajárás fenyegette, s ha a termés elpusztul, de lett volna mindenki, és odalett volna a mormon vallás is. De hirtelen a sivatag közepén sirályok jelentek meg az égen, s a tenger fenséges madarai felfalták a sáskákat. E csodás megmenekülés emléke ez az emlékmű.
FIRST AND LAST CHANCE-kocsma
A névadó tizenöt évesen hobó. A kérdésre, mi akar lenni, már gyermekkorában úgy felel: csavargó.
Haditudósító Japánban, tizennyolc évesen kerül először börtönbe csavargásért, átvág a megnyomorítottak ezrein, a Chilkot-hágón Klondike aranyáért, hazajön, Stevensonnal iszogat s elnevezi a kocsmát, aztán Jack London kihasználja az első és utolsó esélyünket és negyven évesen öngyilkos lesz.
Montereyben, ha már zsibbadt az ember a Bourbontól és a sörtől, felkerekedhet és megkóstolhatja az Ócska Teniszcipőt. Ezt a koktélt egy Steinbeck nevű amerikai ír találta fel, kérem. A Kék-öbölben. A Konzervgyár utcában, a Mackós Lobogóban méri Jack, úgy készül, hogy zárórakor a söntéspult bádogtepsijében felgyülemlett egész napos löttyöt, mely sörből, whiskyből, rumból, vízből és mosogatószerből áll, akkurátusan kitöltögetik, Hazel gyűjti, és a paisanok megissszák. Az eredmény kész irodalom, de legalábbis garantált szellemi élmény.
LOUSIANABAN KEZET NYÚJT A KÉT FÖLDRÉSZ: Európa és Amerika New Orleans, Bourbon Street...
A napóleoni háborúk idején egész Európa abszintot ivott, lengyel emigránsok, orosz entellektüelek, Párizsban kortyolták a zöld mérget.
Napóleon bukása után pedig francia emigránsok, de ők itt, a Bourbon és a Royal Street csapszékeiben.
A Café des Exilesben például menekült tisztek üldögéltek.
Tervezgették, hogyan fogják a császárt visszaültetni a trónra, aztán mindig reggel lett és ők elvittek egy-egy kreol lányt a hónapos szobára.
Volt egy gazdag francia polgár is, akibe némileg több racionalitás szorult. Ő azt a házat építette, aminek képe címlapfotó: Absinthe Hotel. Ő ezt a házat építette Napóleonnak, hogy ha a császárnak sikerül megszöknie Szent Ilona szigetéről, mégis legyen hol laknia...
/BAYER ZSOLT:
Eszterhas tizenöt filmforgatókönyve alapján írta meg az álomgyár fonákságaival együtt a forgatókönyvek rejtelmei, a könyv, ki kell ábrándítanom az olvasót, nem a kreatív írístechnikáról,hamem a pénzről szól. Ebben viszont fantasztikus
Utószó Köbli Norbert tollából:
A középszar Amerikai rapszódia és a briliáns Hollywoodi fenevad után váratlan gyorsasággal idehaza is megjelent Joe Eszterhas vadonatúj szösszenete, a The Devil’s Guide to Hollywood: The Screenwriter as God.
Kedvenc hun fenegyerekünk, aki egész életében azt hitte, apja zsidó menekült, míg rá nem jött, hogy épp ellenkezőleg: háborús bűnös (erről szól a Music Box), aki elszerette legjobb barátja feleségét, aki hárommillió dollárt kaszált egyetlen forgatókönyvéért (Elemi ösztön), és aki hat éve majdnem megpusztult torokrákban – nem sok újdonságot tartogat a Hollywoodi fenevad rajongóinak; könyve amolyan megbízhatóan szórakoztató olvasmány.
Pontosabban kalauz: anekdoták, bölcsességek és vaskos beszólások gyorsan emészthető, laza elegye 400+ oldalon keresztül. Amelyre mondjuk három csillagot adtunk volna, és gyorsan elfelejtjük, ha nincs AZ A FORDÍTÁS.
The horror, the horror…
Míg az első két könyvet Komáromy Rudolf ültette át magyarra (méghozzá ügyesen), addig a Devil’s Guide egy Rákócza Richárd nevű emberhez került. A JLX, Laux József (ex-LGT) kiadója döntött így. Az eredmény egy olvashatatlan, felfoghatatlan, csapnivaló kötet – A HAZAI KÖNYVKIADÁS SZÉGYENFOLTJA.
Nem elég, hogy Rákócza stílusa egy fordítószoftverét is alulmúlja, és minden kifejezést szóról szóra, tükörben fordít; nem elég, hogy mondatok értelmét változtatja meg negatívról pozitívra és fordítva (az osztogatnak és a fosztogatnak dilemmája); nem elég, hogy sorozatosan elgépeli a neveket (Robert Evans előbb Raymond Evans lesz, aztán Robert McEvans); nem elég, hogy lusta kikeresni a magyar címeket a port.hu-ról, de FINGJA SINCS SEM A FILMGYÁRTÁSRÓL, SEM HOLLYWOODRÓL.
Azért elég nagy bátorság így filmes témájú könyvet fordítani.
Már a magyar cím is ferdítés:
„Ördögi kulcs Hollywoodhoz – Miért Isten a forgatókönyvíró.” Miért kulcs, miért nem útmutató? Ezek szerint Isten is forgatókönyvíró? (Végül is, lehet…) Vagy hogy a francba értsük ezt?
Aztán jönnek a durvulások: „Bruce Willis Add drágán az életed! című filmje…” Sylvester Stallone kasszasikere, a „Sziklamászó”. Nem láttad? Dehogynem! Emlékszel: ott mászik a sziklán. És Spielberg felülmúlhatatlan klasszikusa, „az ÁLLKAPCSOK!” Érted… JAWS!
Sírva röhögnék, ha nem lenne olyan kínos az egész. Azt már mondanom sem kell talán, hogy ferdítőnknek lövése sincs a forgatókönyvírásról, de a legalapvetőbb szakkifejezésekről sem, sőt azt is megkérdőjelezem, hogy egyáltalán angolul tud.
Szerinted mi a sound stage? Rákócza szerint „hangosszínpad.”
Szerinted mi a postwork rewrite? Rákócza szerint „postamunka átirat.”
Szerinted mi a high concept? Rákócza szerint „magasröptű koncepció.”
Szerinted mi a con artist? Rákócza szerint „csalóművész.”
Szerinted mi a project development? Rákócza szerint „ingatlanfejlesztés.”
Szerinted mi a jó büdös lópikula az a screen credit? Rákócza szerint „vászonhitel.”
És teszerinted, de őszintén: mit jelenthet az, hogy the film bombed? Mert Rákócza szerint azt, hogy „a film robbant.”
AZT HISZED, EZZEL VÉGE?
Eszterhas: my typwriter had a cameo in the movie.
Rákócza: „az írógépem KÁMEA LETT A FILMBEN.”
Megnéztem a google-ön, mi a tököm az a kámea: „Domborműves ábrázolással díszített drágakő.” Szóval Joe Eszterhas írógépe a Kicsorbult tőr című filmben domborműves ábrázolással díszített drágakövet alakít. Strange, isn’t it? We’re not in Kansas anymore, Toto!
Rákócza egyébként a társszerzője Dopeman Könyvet akartok, nesztek! című önéletírásának, társszerzője egy budapesti idegenvezető Szökőár testközelben című cunamis tényregényének, illetve szerzője a Szeretlek – Hogyan mondjam el? (Ötletek – gondolatok) című hasznos kézikönyvnek.
Oh, and the ultimate mindfuck:
First draft screenplay = első csapolású forgatókönyv.
Kerekes Tamás
Ördögi kulcs Hollywoodhoz
JLX Kiadó
Hollywood
Miért Isten a forgatókönyvíró?
Kreatív filmforgatókönyvkurzus
Esterhas
JLX.Kiadó
Budapest
Az amerikai álom
Öt perc alatt 110: 14 lett az állás, és Popper edző időt kért. „Azt mondom, felejtsük el a győzelmet -, és próbáljuk meg tartani a poziciót
Marilyn Monroe: a XX. század legszánandóbb vampja
Nem először rugaszkodik neki amerikai biográfus, hogy az amerikai szexbomba neurózisba, majd halálba torkolló életútját megidézze. Számomra a legemlékezetesebb Norman Mailer Monroe életrajza (még egy teniszlabdát is át tudott szívni egy locsolótömlőn), aztán a magyar származású Joe Esterhas- nak is volt néhány keresetlen mondata, a sztárról,aki a fenekével is kacsintani tudott.
A Bér és Becsület bajtársi Kht. évi rendes összejövetele tartja sokkban közvéleményünket, no meg miniszterelnökünk kubai látogatása, Castro pont most kapart el egy moszkitót. Nem az amerikai vadászgépre gondolok. De kaparj kurta…S végre láthattuk a Buena Vista Social Club-ot a királyi tévén és az HBO is kitett magáért a Világ második legnagyobb gitárosával és a Világ második legnagyobb trombitásával. Igaz ebbõl csak Fidel, Garcia és a Buenena Vista tagjai kubaiak. Mindenesetre formálódni látszik mindaz, amit bel és külpolitikának mondanak, a nagy sakkjátszma/Zbignew Brezinskí/. Az emberiség feljutott a Holdra, megpályáztuk a Marsot, már van két klónozott bébink, a másnaposságra nincs gyógyszer, hacsak nem a Buena Vista tagjának receptje: csirkenyakba csavart fokhagyma. Ezt még nem tudhatta Fidel /szintén orvosnak készült/ a moncadai forradalom idején, börtönbe is került. Ezúton fogadják a recenzens jókívánságait a valóság sójában már többször bemutatkozott Sebeõk János könnyed stancájával:
Holdvilágos éjszakán,
Mire vár a Hableány,
Hogy jön egy habcsók talán,
Hófehér karikán.
Ez az álom oly merész…
Ámde jön az ébredés,
Egy habcsók meg oly kevés,
És hogy jön - tévedés
Közben , láttam fekete-fehérben/jó kis darab/, de olvasni csak most, bár rapszodikus élményeim közé tartozik az Egy gondolat bánt engemet, ami szintén rapszódia-műfaját tekintve. Hogy mi is Joe Eszterhas műfaja, azt eddig tudni véltem. a forgatókönyv. /jegyzé az Elemi ösztön, F.I.S.T., Flashdance, Nagy dobások, Sliver , Showgirls c. filmopuszokat/, de regénnyel most jelentkezett először magyarul, de hogy miből fordították és mire az még mindig egy interlingvisztikai rejtvény nekem /s egy szép sírfelirat:” Itt nyugszik Berber Endre/ki Lukácsot fordított héberről vendre”
Megfilmesíteni nem fogják- pedig van benne minden, ami egy jó forgatókönyvhöz kell, kikapós elnök, szex, hazugság, vádemelés, hatalom stb.-de majd a szereposztással lehet a baj: ki fogja vállalni a szerepeket? Bevallom őszintén , először nekem Avar János amerikai külpolitikai újságíró jutott az eszembe, avagy Stumpf István/ ő még hasonlít is Billre/, de őket túlságosan leköti professzionátus buzgalmuk..
AZ ÍRÁS TÉMÁJA AZ A KULTURÁLIS ÁRNYÉKBOKSZ, AMI EGY ELNÖK, Bill Clinton, képletes meggyilkolását hozta magával. A stílus maga az ember, s ez az ember /Joe Eszterhas/ nagyon kiábrándult.
Az Ő Amerikájában Clinton naná, hogy kibújt a sorozás alól, egyetértett Muhammad Alival, és semmi baja nem volt a fránya vietkongokkal. Naná, hogy füvet szívott, letüdőzte, benn tartotta, leragadt nála a spangli. Joe Eszterhas most ott tart, hogy rájött ki a világ legnagyobb élő szaxofonjátékosa, igaz hallani még nem halotta, de tudja, hogy mindenki Bill Clinton hangszeréről beszélt.
Ezt az orbitális élményt örökíti meg az amerikai belpolitika és médiavilág rosszmájú, elkeseredett bennfenteseként. Noha a csalódás abból fakad, hogy Eszterhas szerint Bill Clinton nem játszotta elég élethűen a dögös rock and rollt éneklő Mick Jaggert.
Eszterhas elfordulása nem azonnal kezdődik. Kezdetben azonosulni tud az amerikai nagypolitikával:” Volt benne valami radikális béketüntető hebrencsség, amellyel azonosulni tudtunk. Az arkansasi golfpályán egyik partnere észrevételezte, hogy Bill Clinton alsóneműje átlátszik a nadrágján.
- Nem mondom, hogy bikinit hordott, de valami vad holmit - mesélte erről.
Bill Clinton arkansasi kampánykörútja során újra meg újra előadta kedvenc viccét, amely közelebb állt a Monthy Python szelleméhez, mint a vegasi szállodahallok semmittevőiéhez:
Egy farmer boldog-boldogtalannak dicsekszik a háromlábú disznójával. Aki csak odavetődik, annak elbüszkélkedik, hogyan mentette ki ez a röfi a tűzből. Az emberek nem győznek csodálkozni. Az atyafi meg azt mondja, ”Ez mind semmi, ez a disznó mentette meg a gazdaságot a csődtől.” Ámul-bámul mindenki. A farmer folytatja. Ez mind semmi ,egyszer átszakadt a gát, és ez a disznó mentette meg az egész várost. Na erre valaki nem állhatja meg szó nélkül: Híjnye, ez aztán nem akármilyen disznó, de hogy csak három lába van? A gazda meg azt feleli: Jaj, hát csak nem fogok egy ilyen különleges disznót egyszerre felfalni.
A kötet legalább ötven rock, média, belpolitikai híresség vad és szaftos történeteit meséli el, kékharisnyákkal teli levő házibulikon egy tucat sztorival jelentős hangulatélénkítő hatást érhetünk el vele. Költségvonzatát tekintve a következő sztori is kiválthat néhány vodka tonicot, bár az amerikai belpolitikát nem is érthetjük meg általa: Azt állította, hogy Hillary frigid ,/Mármint Bill Clinton-a Recenzens/-egyáltalán nem virgonc az ágyban. Nem szeret kísérletezni, a misszionárius pózon kívül semmi másra nem hajlandó. Bill kijelentette, hogy „a felesége több puncit nyalt ki, mint én.”
Monica Lewinsky nevetve olvasta, hogy Clinton „Willard”-nak hívja péniszét. Milyen fura név egy hímvesszőnek. De tetszett a magyarázat: ”Mert hosszabb, mint a Willie.
”rofesszionátus írástudó áll-álruhában. Valószínüleg, de inkább biztos, hogy az igazi kurvák is közölnek hosszabb prózát: "Író voltam/vagyok" címmel. Elég szétnézni. Egy-egy posztmodern írásmü mögött sejthetöen a szakmáját posztgraduális szinten ért szajha áll. Erröl mondhata Hemingway-tehát elkötelezettség és tehetség viszonyáról-,hogy " Egy jó kurva elöbb-utóbb megtalálja a hivatását."
Valerie Tasso Egy nimfomániás naplója címmel tette közzé memoárját. Niha a Taasso név bevezetett márka az irodalomtörténetben/ Tasso: A megszabadított Jeruzsálem/, ám ne gondoljuk, hogy az írónö modern keresztény epopeiát alkotott.
Jó, ha tudjuk, mi hozta létre a müvet, ez lehet olyan izgalmas, mint Kissinger titkos kínai útja,s sokat alárul az alkotói szándékról,ahogy posztmodern körökben mondanák: a narratíva beágyazottságáról."
" Egy színésznöre emlékeztetsz, akivel viszonyom volt- mondja a hajamat simogatva, miután hasamat összefröcskölte spermájával. Mindig azt mondta: fogalmad sincs, hány kilométer faszt kell leszopnom, hogy híres legyek"-ez szerepel motivációként a regény tizenhetedik oldalán. Sajnos ezt vándormotívumként tudom csak elfogadni, hiszen ismerem Joe Eszterhas Amerika c. regényét/ ö volt a forgatókönyvírója az Elemi ösztön és a Silver c. filmeknek/, amiben-összhangan Norman Mailer/ Meztelenek és holtak!!!/ Mariliyn Monroe biográfiájával-magyarul is megjelent-tetten érik, hogy a mennyiség átcsap minöségbe: a jeles díva arra is képes vpét, hogy egy teniszlabdát átszívjon egy locsolóslagon. A nagy elödök.. Itt nehéz újítani.
Most a mennyiségnél tartunk: " Egy rögtönzött fuvolajáték után el is készülök a fejszámolással. Ha egy átlagos hímtag tizenkét centis, akkor teszem azt, ezerkétszáz méternyihez tízezer férfival kell csinálnom.". Na most ez lehet, hogy pontos, de 12OO méter fallosz még senkit nem tett híressé. Az írás terén Eszterhas a király
Amerika
Ameria más szemmel
Jóllehet elromlott az automata macskajaj-adagolóm, két tenyérrel a föld fölött járok, mert egy irodalmi folyóirat azzal a megjegyzéssel fogadta el írásom, hogy „egyéni látásmódja” van. Azóta vadászom erre az egyéni látásmódra, ami tényleg létezik, méghozzá egy Bryson nevű pályatársnál, aki hosszú, évtizedekig tartó angliai távollét után tért vissza amerikai házába. Könnyű neki: húsz év múlva rácsodálkozni a világra. Ezért a kolléga könnyen veszi észre, hogy az amerikaiak többsége buta. Kétharmaduknak fogalma nincs, hogy mikor volt a gettysburgi beszéd, s hogy az amerikai polgárháború melyik elnök nevéhez fűződik. Nagyjából ugyanennyien nem tudták, hogy kicsoda Sztálin, Roosevelt, vagy Charles de Gaulle. Negyvenkét százalékuk egyetlen ázsiai országot sem tudott megjegyezni. Ebben az országban tehát elhihető Bob Dole alelnök válasza arra a kérdésre, hogy miről szól a kampánya: A jövőről. Afelé tartunk, mondta a politikus. És tulajdonképpen igaza volt. A helyi uszodában, pletykálja Bryson, huszonkét pontból álló szabályzatot plakátoltak ki, amelyek közt az egyik kedvencem: „Az ugródeszkán fejenként csak egy ugrás engedélyezett.”. És ezt az amerikaiak be is tartják.
Egy amerikai közgazdász, Simon Kusnets, bevezette a GDP-t a gazdasági élet erősségének mérésére, ám pl. O. J.Simpson tárgyalása kétszázmillió dollárral növelte a GDP-t, tudni illik „mindenfajta gazdasági tevékenység” beleszámít, függetlenül attól, hogy pozitív, vagy negatív. Ezért az egyik gazdasági szaklap szerint az amerikai” nemzetgazdaság hőse egy rákban haldokló páciens, aki egy rendkívül költséges váláson ment keresztül.” Nem is csodálkozhatunk a milwaukee-i rendőrkapitány esetén. Helyetteseit kiküldte a reptérre, hogy kutyákkal gyakorolják a robbanóanyag-keresést. El is dugtak két és fél kilót a reptéren, de aztán egyszerűen elfelejtették, hogy hová. Ebben az országban fordult elő, hogy Brooke Shields 1997-ben minden szülői segítség nélkül magyarázta el a riporternek, hogy miért is nem szabad dohányozni: A dohányzás öl. Ha az ember meghal, akkor élete egy nagyon fontos részét veszti el.”
Azt nem tudom, hogy mindebből a megfigyelt gondolatforgácsból hogyan lesz kiérlelt látásmód, de azt ígérhetem, hogyha rájövök, akkor ezt ezeken a hasábokon osztom meg önökkel
Egy forgatás
A madridi patkány orrhosszal jobb a londoninál
Avagy a Nagy Handicap
Feltéve, ha nem vágóasztalon vagy elvonókúrán végzi, mint egynéhány londoni patkány (Bocs, Tony, de tényleg semmi bajom nincs a torykkal, s az IRA békemenetét is számládra íratom), de a félszemmel Hitchokra kacsingató Ian Fleming sem érte el, hogy James Bond-ja huszonnyolc év alatt átléphesse a vasfüggönyt. Mármint film formájában, mert hogy be lett tiltva, szóval a kedves tonrontói, netán göteborgi olvasó nemigen találkozhatott volna vele a Bugacon egy igazi csikosh- bemutatón, noha 124 cég használja fel a világban reklámcélokra a nevét, s külön irodát is nyitottak, hogy védjék a papírhős nevét a jogtalan üzleti reklámtól, s a Boussac ruhagyár Bond zakójának 24 titkos zsebe közül néhányat még az Ön felesége sem fedezhet föl…
Szóval minden relatív, elég a bankszámlámra gondolnom, vagy arra a régi nosztalgikus történetre, amikor a csatornában a patkánycsalád feje fölött elsuhan egy görény, mire a patkánygyerek megszólal:
-Nézd, Anyu, milyen szép, ez TÜNDÉR.
Szóval még csak a filozófusból pofozó sztárrá váló Terence Young rendezi az Oroszországból szeretettel c. filmet (Kutuzov nem vállalta a mellékszerepet), s a csinos Natasával hősünk menekülés közben az isztambuli csatornában találják magukat.
És ekkor jönnek a patkányok. Undorító, kövér, rágcsálók tízezrei. Megrémültek a robbanástól és most már a nyüzsgő tömegben keresik a menekülés útját, elpusztítva mindent, ami útjukban áll.
Azért kell mindezt részleteznem, mert a 007 Society leendő tagjának nem elég. Ha élethivatásának a brit életművészet ápolását tekinti, hanem vizsgát is kell tenni a James Bond filmekből, s tagok közt három lord is van, de a Daily Express alapítójának fia után a következő hatszáz jelentkezőt már nem vették fel.
Hiányos volt a felkészülés? Ehhez Uri Geller kell?
Nem vádolom a markáns hőst magyarellenességgel, idegenszívűséggel, s nem kutatom, hogy a Kém, aki szeretett engem c. filmben a Kisch és a Sándor nevű főgonosz a szétszakított nemzet test melyik részéből származhatott, de magának Ian Flemingnek gyűlt meg a baja a patkányok ’kivagyiságával.’
Terence Young filjében az isztambuli jelenet(Isztambul, Nálad rosszabul, már csak bitangul)
Tizenöt hosszadalmas ismétlés után, de mindössze ötszáz patkány statiszta közreműködésével született meg, noha Fleming regényében undorító, kövér rágcsálók tízezrei keresik a menekülés útját, ám ki kell ábrándítanom mindenkit, eleinte ennél az epizódnál mindössze 140 patkánnyal számoltak. (A mennyiség átcsaphat minőségbe?)
Egy derék londoni csatornatisztító- olvasom Hirsch Tibor James Bondról szóló könyvében-patkányonként fél fontért le is szállította volna őket, s 1963-ban hetven font 140 patkányért még megérte volna…A gyártásvezető azonban az ablakon dobta ki a pénzt, ugyanis közbe léptek London szigorú egészségügyi hivatalnokai, s a járványügyi szakemberek Angliában nem nézték jó szemmel a dolgot.
A patkányoknak tehát és azonban pusztulniuk kellett. Ciánnal végezték ki őket, s tetemüket azonnal el is égették. Ez az égő hullahad megfelelő operatőri tudással filmezve a leghorrorisztikusabb James Bond jelenet lehetett volna, csak hát a filmhez élő patkányokra volt szükség.
Terence Young- filozófiát végzett!- száz, patyolat tiszta kísérleti patkányt rendelt (Eichmann is azt mondta, hogy nem antiszemita, de egy aktát el kell intézni), s szakemberek légiója dolgozott azon, hogy ezeket a kedves jószágokat kellően ellenszenvessé tegyék.
Először kakaóval öntötték le, hogy megkapják a rendes csatornaárnyalatot, ám az eredménylesújtó volt.
Az amúgy is jóvátehetetlenül szelíd állatkáknak nagyon ízlett a kakaó: ahelyett, hogy közönség rémísztő patkány rohamot produkáltak volna, egy helyben ültek és bundájukat nyalakodták.
A tervezett csatornahorror helyett Walt Disney mesedélutánja, még elgondolni is állati..
Pedro Vidal, a vezető, úgy döntött, hogy mégsem hagyja ki a jelenetet, mert ez is szóba került, hanem Madridban próbál szerencsét.
A madridi patkányok ugyanolyanok voltak, mint a londoniak, de a spanyol járványügyi hatóságaik jóval engedékenyebbek.
A madridi patkányokat leitatták, ötvennyolc boroshordó tartalmát locsolták szét a madridi csatornarendszerben az alkoholfüggőség kialakításához, ezek után nem volt nehéz összeszedni a szesztől dülöngélő állatok közül a forgatókönyv igényei szerint garantáltan undorító példányok tömegét.
Fleming, az író, aki belesodorta a filmeseket a tömeges állatkínzásba, csak a brit elszigeteltség visszafogottságával nyilatkozott:
-Örülök, hogy patkányaim nem a vágószobában végezték.
nnak szerencsések, kik megspórolják a hajójegy árát, át a Nagy Vízen, de a többség számára marad a bevándorlás. A vízen át ért partot Arnold Swarzenegger és Charles Bronson, Miki Hargitay, Gábor Zsazsa, Roman Polanskí. És talán Yossarian, a 22-es csapdájának hőse. A romantika itthon marad. A fedélzeten emberek hevernek, áznak, sírnak és reménykednek.
"Azok a "méla zsidók" Anatevkából, imakendőjükben sebtiben összekapkodott évezredek. Aztán a sok vörös ír, az összeszorított ajkak és a büszke kétségbeesés népe. És a furcsa kis örmények - nekik sem maradt más, mint a Musza Dag negyven napja... És ó a lengyelek... Bizony egy egész haza elfér Chopin szomorú mazúrjában. És lovasroham a tankok ellen, az is olyan ismerős."
Így kezdődik a Kamaszkorunk legszebb nyara - Amerika c. jobb híján csak költői baedekkernek nevezhető - irodalmi gyönyörűség.
A markáns jobboldaliságáról egész Európában elhíresült magyar Bayer Zsolt, kit azonban Romániába nem engedtek be - noha ki tudja, arról milyen szépeket írt volna -, lírai útikönyvet írt, a választásokra készülő, mai, vitáktól zsúfolt ország portréja helyett egy nyugodtabb, a múlt századi Amerikaportrét állítva elénk. A szerző megszokott derűs antiszemitizmusa hiányzik, úgy látszik, ha a szomszédba hívnak vacsorázni, ott nem lehet az asztalkendő alá köpködni, s a bevándorló zsidókról is szívszorító sorokkal emlékezik meg, vagy feltámadt volna az engelsi "realizmus diadala?"
Tudjuk, itt arról a Balzacról van szó, ki politikailag royalista volt, írásai szerint demokrata - mármint Engels szerint.
ELLIS ISLAND - A KEZDET, AMIT A BEVÁNDORLÓ LÁT.
A világválságtól meggyötört és megalázott német munkások és a kitántorgó másfél millió magyar, ki új életet alapítani jött ide, ezt látta először. Nem sejtették, írja a szerző, hogy a világ első számú nagyhatalmát fogják felépíteni és később válik Amerika az amerikaiaké.
1900 és 1924 között naponta ötezer ember érkezett Ellis Islandre, a "megvénült, ezer sebből vérző" Európából. Kiokádta őket a rozsdás hajó gyomra, erre az aprócska szigetre.
Minden vagyonuk elfért néhány rosszul összekötözött batyuban, ócska viharvert bőröndben. De volt egy hatalmas kincsük, a tudat, hogy ennél rosszabb már nem jöhet. Ezzel a kinccsel vészelték át az orvosi vizsgálatokat, a tetvetlenítést, a bevándorlási hivatal dolgozóinak kérdéseit, aztán, ha minden rendben volt, beléphettek az ígéret földjére.
Ma a múzeummá átalakított egykori hivatal kertjében áll a bevándorlók neveit őrző fal. Alig van ember az Egyesült Államokban, aki ne találna itt távoli rokonra, ismerősre. De aki csak vándorlóként érkezik, az is átböngészi a névsort, és majdnem biztos elmorzsol egy könnycseppet titokban, félrefordulva, nehogy észrevegyék...."
Bayer tanár úr különleges történelemórát tart, a szakirodalom segítségével / John Lukacs, és az észak-amerikai indiánok története/, mint egy diavetítővel rajzolja elénk az ország ismert és kevéssé ismert történetét és helyeit.
Kezdetnek New York, ami Új Amszterdam névre hallgatott, míg Peter Stuyvesant holland kormányzó a Jakab yorki megbízásából érkezett Nicolls ezredes hajói láttán puskalövés nélkül feladja a várost, ami a yorki herceg emlékére változik New York-ká, mielőtt Svédország a napóleoni háborúk idején Nagy Britannia pártjára állt, s lezárult a két fejfedő párt nagy vitája, de még Gusztáv Adolf nem mond le trónjáról..
Ellis Island, ahol a Battery park után következik az édes szagú Chinatown, majd a new yorki tőzsde 1901-ben épült épülete, amivel szemben áll a Federal Hall National Memorial, itt volt az Egyesült Államok első parlamentje, itt fogadták el az emberi jogokról szóló törvényt, itt tette le esküjét az ország első elnöke, George Washington 1789-ben.
A Szent Pál templom, aminek parkjában elsőként olvasták fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd a Sohó, a Greenwich Village, a Hanging Elm, ahol az akasztófa ágain egyszerre nyolc-tíz lator fejezte be földi pályafutását, s a fa a mai napig áll...
Harlem, az hol fekete kis fiúk üvöltik a fehér szerző láttán - 'fehér szemét'. /Ez a faji szegregáció, kedves Zsolt?/
Jön a Brighton Beach, ahol a hasszid zsidók élnek, cirill betűs üzletek, újságok, kávézók közt, a maguk ortodox világában, ülnek a piszkos kávéházaik előtt a naplementében és bámulnak az óceánon át hazafele, de Te kedves olvasó, ha uborkát kérsz a vodka mellé, akár francia vagy, akár román, svéd, magyar, a második kör után azt mondják: mi olyan közel állunk egymáshoz.
Kansas, Hannibal, álmos, poros kisváros, hol Samuel Clemens /Mark Twain/ töltötte gyermekkorát, ki megírta Tom Sawyert és Huckleberry Finnt, a kerítésfestést, Polly nénit, meg, hogyan szabaduljunk meg éjjel a temetőben szemölcseinktől egy döglött macska segítségével... Ám Kansas másról is nevezetes, itt kapta fel Dorothyt a forgószél és repítette egyenesen Óz birodalmába, és itt élt Őrnagy őrnagy a háború előtt, kukoricát termelt és minél többet nem termelt, annál több támogatást kapott az államtól, itt hal meg Eisenhower, itt van a világ legvadabb kisvárosa: Dodge City, itt próbálkozott Wyatt Earp, de ötven lakosra jutott egy kocsma, egy kupleráj és semmi nem pótolhatott a hét végén egy kiadós gyilkosságot.
Colorado, a cheyennek földjén át, visz a szerző útja, ahol meggyilkolják Szikár Medvét, a nagyfőnököt és Csillagot, a fiatal harcost, akik viselték azt a medáliát, melyet a Nagy Fehér Atyától, gúnynevén Becsületes Ábristól kaptak. Ugyancsak hiába voltak náluk azok a washingtoni papírok, melyek azt bizonyították, hogy ők az Egyesült Államok barátai, akkor már aranyat találtak a Sziklás hegységben és Becsületes Ábris katonái öltek. Becsületes Ábris Abraham Lincoln volt.
A SPIRITUÁLIS AMERIKA
Utah: itt egy becsületes mormon paraszt, Joseph Smith, előtt a Mormon próféta felfedte az igaz vallás titkát. Előbb csak testvérének mesélte, majd elmesélték mindenhol, ahol jártak. És egyre nőtt a gyülekezet, de, akik hisznek, azokat gyűlölik, hisz a gyűlölet is csak egy vallás, ami viszont mindannyiunké, ezért a két testvért agyonverik, de a gyülekezet útnak indul, megalakítják Salt Lake City városát, ahol tilos az alkohol, mégis be lehet rúgni, s itt áll, a mormon fővárosban a Sirály emlékmű.
Az első mormon telepesek termését sáskajárás fenyegette, s ha a termés elpusztul, de lett volna mindenki, és odalett volna a mormon vallás is. De hirtelen a sivatag közepén sirályok jelentek meg az égen, s a tenger fenséges madarai felfalták a sáskákat. E csodás megmenekülés emléke ez az emlékmű.
FIRST AND LAST CHANCE-kocsma
A névadó tizenöt évesen hobó. A kérdésre, mi akar lenni, már gyermekkorában úgy felel: csavargó.
Haditudósító Japánban, tizennyolc évesen kerül először börtönbe csavargásért, átvág a megnyomorítottak ezrein, a Chilkot-hágón Klondike aranyáért, hazajön, Stevensonnal iszogat s elnevezi a kocsmát, aztán Jack London kihasználja az első és utolsó esélyünket és negyven évesen öngyilkos lesz.
Montereyben, ha már zsibbadt az ember a Bourbontól és a sörtől, felkerekedhet és megkóstolhatja az Ócska Teniszcipőt. Ezt a koktélt egy Steinbeck nevű amerikai ír találta fel, kérem. A Kék-öbölben. A Konzervgyár utcában, a Mackós Lobogóban méri Jack, úgy készül, hogy zárórakor a söntéspult bádogtepsijében felgyülemlett egész napos löttyöt, mely sörből, whiskyből, rumból, vízből és mosogatószerből áll, akkurátusan kitöltögetik, Hazel gyűjti, és a paisanok megissszák. Az eredmény kész irodalom, de legalábbis garantált szellemi élmény.
LOUSIANABAN KEZET NYÚJT A KÉT FÖLDRÉSZ: Európa és Amerika New Orleans, Bourbon Street...
A napóleoni háborúk idején egész Európa abszintot ivott, lengyel emigránsok, orosz entellektüelek, Párizsban kortyolták a zöld mérget.
Napóleon bukása után pedig francia emigránsok, de ők itt, a Bourbon és a Royal Street csapszékeiben.
A Café des Exilesben például menekült tisztek üldögéltek.
Tervezgették, hogyan fogják a császárt visszaültetni a trónra, aztán mindig reggel lett és ők elvittek egy-egy kreol lányt a hónapos szobára.
Volt egy gazdag francia polgár is, akibe némileg több racionalitás szorult. Ő azt a házat építette, aminek képe címlapfotó: Absinthe Hotel. Ő ezt a házat építette Napóleonnak, hogy ha a császárnak sikerül megszöknie Szent Ilona szigetéről, mégis legyen hol laknia...
/BAYER ZSOLT:
Eszterhas tizenöt filmforgatókönyve alapján írta meg az álomgyár fonákságaival együtt a forgatókönyvek rejtelmei, a könyv, ki kell ábrándítanom az olvasót, nem a kreatív írístechnikáról,hamem a pénzről szól. Ebben viszont fantasztikus
Utószó Köbli Norbert tollából:
A középszar Amerikai rapszódia és a briliáns Hollywoodi fenevad után váratlan gyorsasággal idehaza is megjelent Joe Eszterhas vadonatúj szösszenete, a The Devil’s Guide to Hollywood: The Screenwriter as God.
Kedvenc hun fenegyerekünk, aki egész életében azt hitte, apja zsidó menekült, míg rá nem jött, hogy épp ellenkezőleg: háborús bűnös (erről szól a Music Box), aki elszerette legjobb barátja feleségét, aki hárommillió dollárt kaszált egyetlen forgatókönyvéért (Elemi ösztön), és aki hat éve majdnem megpusztult torokrákban – nem sok újdonságot tartogat a Hollywoodi fenevad rajongóinak; könyve amolyan megbízhatóan szórakoztató olvasmány.
Pontosabban kalauz: anekdoták, bölcsességek és vaskos beszólások gyorsan emészthető, laza elegye 400+ oldalon keresztül. Amelyre mondjuk három csillagot adtunk volna, és gyorsan elfelejtjük, ha nincs AZ A FORDÍTÁS.
The horror, the horror…
Míg az első két könyvet Komáromy Rudolf ültette át magyarra (méghozzá ügyesen), addig a Devil’s Guide egy Rákócza Richárd nevű emberhez került. A JLX, Laux József (ex-LGT) kiadója döntött így. Az eredmény egy olvashatatlan, felfoghatatlan, csapnivaló kötet – A HAZAI KÖNYVKIADÁS SZÉGYENFOLTJA.
Nem elég, hogy Rákócza stílusa egy fordítószoftverét is alulmúlja, és minden kifejezést szóról szóra, tükörben fordít; nem elég, hogy mondatok értelmét változtatja meg negatívról pozitívra és fordítva (az osztogatnak és a fosztogatnak dilemmája); nem elég, hogy sorozatosan elgépeli a neveket (Robert Evans előbb Raymond Evans lesz, aztán Robert McEvans); nem elég, hogy lusta kikeresni a magyar címeket a port.hu-ról, de FINGJA SINCS SEM A FILMGYÁRTÁSRÓL, SEM HOLLYWOODRÓL.
Azért elég nagy bátorság így filmes témájú könyvet fordítani.
Már a magyar cím is ferdítés:
„Ördögi kulcs Hollywoodhoz – Miért Isten a forgatókönyvíró.” Miért kulcs, miért nem útmutató? Ezek szerint Isten is forgatókönyvíró? (Végül is, lehet…) Vagy hogy a francba értsük ezt?
Aztán jönnek a durvulások: „Bruce Willis Add drágán az életed! című filmje…” Sylvester Stallone kasszasikere, a „Sziklamászó”. Nem láttad? Dehogynem! Emlékszel: ott mászik a sziklán. És Spielberg felülmúlhatatlan klasszikusa, „az ÁLLKAPCSOK!” Érted… JAWS!
Sírva röhögnék, ha nem lenne olyan kínos az egész. Azt már mondanom sem kell talán, hogy ferdítőnknek lövése sincs a forgatókönyvírásról, de a legalapvetőbb szakkifejezésekről sem, sőt azt is megkérdőjelezem, hogy egyáltalán angolul tud.
Szerinted mi a sound stage? Rákócza szerint „hangosszínpad.”
Szerinted mi a postwork rewrite? Rákócza szerint „postamunka átirat.”
Szerinted mi a high concept? Rákócza szerint „magasröptű koncepció.”
Szerinted mi a con artist? Rákócza szerint „csalóművész.”
Szerinted mi a project development? Rákócza szerint „ingatlanfejlesztés.”
Szerinted mi a jó büdös lópikula az a screen credit? Rákócza szerint „vászonhitel.”
És teszerinted, de őszintén: mit jelenthet az, hogy the film bombed? Mert Rákócza szerint azt, hogy „a film robbant.”
AZT HISZED, EZZEL VÉGE?
Eszterhas: my typwriter had a cameo in the movie.
Rákócza: „az írógépem KÁMEA LETT A FILMBEN.”
Megnéztem a google-ön, mi a tököm az a kámea: „Domborműves ábrázolással díszített drágakő.” Szóval Joe Eszterhas írógépe a Kicsorbult tőr című filmben domborműves ábrázolással díszített drágakövet alakít. Strange, isn’t it? We’re not in Kansas anymore, Toto!
Rákócza egyébként a társszerzője Dopeman Könyvet akartok, nesztek! című önéletírásának, társszerzője egy budapesti idegenvezető Szökőár testközelben című cunamis tényregényének, illetve szerzője a Szeretlek – Hogyan mondjam el? (Ötletek – gondolatok) című hasznos kézikönyvnek.
Oh, and the ultimate mindfuck:
First draft screenplay = első csapolású forgatókönyv.
Kerekes Tamás
Ördögi kulcs Hollywoodhoz
JLX Kiadó
2008. január 12., szombat
Az emberiség kincsei
Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyörűség
Az emberiség kincsei
www.alexandra.hu
A címlap története:
Agra megszakításokkal 1526 és 1648 között a Mogul birodalom fővárosa volt. Ebben az időszakban épült Akbar Nagymogul vára (a mai agrai Vörös Erőd), Jahan sah palotája és a Gyöngyházmecset (Moti Masjid).
A leghíresebb minden bizonnyal a Tádzs Mahal (Taj Mahal), amelyet az agrai Jahan sah hitvese és saját maga számára mauzóleum építtetett. Itt található egy terület, ahol a hagyományos Pachisi játék élő „figurákkal” játszható.
A Vörös Erőd és a Tádzs Mahal 1983 óta Világörökségként az UNESCO védelme alatt állnak. A Tádzs Mahal turisztikai ismertsége teszi Agrát India egyik leglátogatottabb városává. Szeptembertől decemberig a legalkalmasabb az időjárás az ideutazásra.
A Vörös Erőd
Agra domináns épületét, az Agrai Erőd, amit Vörös Erődként is ismernek, 1565-ben emeltette Akbar. A vörös homokkő erődöt felujítás után Jahan sah palotává építtette át, belső tereit alaposan átváltoztatva márvánnyal és mozaikdíszítéssel. Az erőd területén található a Gyöngyház-mecset, a Diwan-e-Am és a Diwan-e-Khas (a nyilvános és magánmeghallgatások termei), Jehangir palotája, a Khaas Mahal, a Sheesh Mahal (tükrös palota), és a Musamman Burj.
Akbar Nagymogul Krisztus születése után 1565-ben rendelte el az erőd építését, majd az épületet egészen unokája, Jahan sah uralkodásának idejéig többször bővítették. Az erőd zord külseje belül egy valóságos paradicsomot takar. Az erőd holdsarló alakú, keleti oldalán egy, a folio felé néző hosszú, csaknem teljesen egyenes falban végződik. Teljes kerülete 2,4 km. Duplán pártázott vörös homokkő sáncok veszik körül, melyek folyamatosságát bizonyos távonként bástyák szakítják meg. A külső falat egy 9 m széles és 10 m mély árok veszi körül.
Itmad-Ud-Daulah síremléke
Bár intarziái a Tádzs Mahal szépségét is felülmúlják, mégis kevésbé ismert az 1628 –ban épült Itimad-ud-Daula mauzóleum. Ez volt az első mogul-építmény, mely márványból készült, ezzel a korabeli építészet stílusváltását jelezve. A csupán néhány évvel később épült Tádzs Mahalt láthatóan ennek az építménynek alapján emelték. Nur Jehan uralkodónő építtette Itmad-Ud-Daulah's Síremlékét, amit másnéven Baby Taj-ként emlegetnek, az édesapja, Ghias-ud-Din Beg, Jahangir uralkodó főminisztere révén. A többi mogul-korabeli síremlékekhez képest kisebb, néhányan ékszerdoboznak is nevezik ezért. Kertjének alaprajza, valamint a fehér márvány, a mozaik, a belső terek díszítése, a rostélyok a Tádzs Mahal díszítésénél használt elemeket vetítik előre.
Jama Masjid
A Jama Masjid egy hatalmas, Jahan sah lányának, Jahanara Begum-nak tiszteletére 1648-ban épült mecset, mely szokatlan kupolája miatt érdekes, valamint azért, mert nem áll mellette egy minaret sem.
Chini Ka Rauza
Kék csempékkel borított, perzsa hatást mutató kupolája miatt figyelemre méltó a Chini Ka Rauza, amely a Shiraz-ból származó Allama Afzel Khal Mullah Shukrullah tiszteletére épült, aki Jahan sah miniszterelnöke volt.
Ram Bagh
India legrégebbi mogul kertjét, a Ram Bagh-ot 1528-ban létesítette Babur uralkodó. 2,34 km-re fekszik a Tádzs Mahaltól északra.
Soami Bagh Samadh
A város külső, Dayalbagh részén látható a Soami Bagh Samadh, amely Huzur Soamiji maharadzsa mauzóleuma. Huyur alapította a Radhasoami vallást, ezért követői számára a Samadh szent hely. 1908-ban kezdték építeni, és hitük szerint az épület sohasem lesz befejezve. Sokan a “következő Tádzs Mahal”-nak tekinteik. Az élethű, színezett márvánnyal kombinált kőfaragványok sehol máshol nem láthatók Indiában. Ha elkészül, a samadh-ot egy faragott kupola és kapuzat fogja még díszíteni.
Sikandra
Akbar síremeléke
Sikandra, a Nagy Akbar mogul uralkodó hatalmas nyughelye, mindössze 13 km-re van az Erődtől. Akbar síremléke személyiségének sokoldalúságát jeleníti meg. Az óriási, gyönyörűen faragott, vörös-sárga homokkő sír egy kert közepén emelkedik. Maga Akbar tervezte saját sírját és választotta ki a legmegfelelőbb helyszínt. Tatár szokás volt még életükben sírhelyet építeni maguknak, ezt a szokást a mogulok vallásosan megtartották. A piramis-alakú sír építését Akbar fia, Jahangir fejezte be 1613-ban.
Agrától mintegy 40 km-re nyugatra fekszik Akbar régi fővárosa, a Nagy Fatehpur Sikri, amely 17 röpke év után vízhiány miatt elnéptelenedett. A nagymecset és a paloták miatt ma ez a világörökségi körbe tartozó város közkedvelt kirándulóhely Agra mellett.
Wikipédia
azaz
A világ kulturális és természeti örökségének (közkeletű nevén: világörökség) védelméről szóló egyezményt UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete) égisze alatt kötötték Párizsban.
Az egyezmény szövegét 1972. november 16-án fogadták el, majd 1975. december 17-én lépett életbe. Mára 180 ország ratifikálta, és 135 ország több mint 800 természeti és kulturális értékének gyűjteményévé lett.
Marco Cattaneo és Jasmina Trifoni olasz szerzők Az emberiség kincsei címmel, hazánkban az Alexandra Kiadó által kiadott jelen munkájában 110 olyan nemzetközi helyszínt és építményt, természeti képződményt és mesterséges alkotást gyűjtöttek össze, melyek e világörökségnek részét képezik. A kötetben ezeket három részben elosztva találhatjuk meg.
Az első részben (A művészet és a történelem emlékei) elsősorban európai kulturális értékekkel találkozhat az Olvasó, s ez is mutatja azt a sokévszázados történelmi folyamatot, amelynek során Európa és az európai civilizációk határozták meg a világ arculatát.
Ebben a részben többek között olyan nevezetességek szerepelnek, mint a moszkvai Kreml és a Vörös tér, a Westminster Apátság, Potsdam, a Schönbrunni kastély, Versailles, Velence, a Tadzs Mahal, a pekingi Tiltott Város, a New York-i Szabadságszobor (a nemzetközileg ismertebbek közül) vagy Szentpétervár, Krakkó és Prága történelmi belvárosa, a Mont Saint-Michel apátság, a barcelonai Güell Park, a fezi Medina Marokkóban, a líbiai Ghadames óvárosa (a kevésbé ismertek közül). Itt található a könyv egyetlen magyar vonatkozása is: a budapesti Duna-part és a Budai Vár.
A második részben (Ősi civilizációk) az ókori történelem számos helyszíne elevenedik meg olyan helyszíneken, mint pl. Pompeji, Delphoi, az athéni Akropolisz, Mükéné, Karthágó, a jordániai Petra, Perszepolisz, Mesa Verde vagy Machu Picchu. Olyan kevésbé ismert kulturális örökségekről is olvashatunk, mint a libanoni Baalbek, az izraeli Maszada kambodzsai Angkor, a chilei (pontosabban húsvét-szigeti) Rapa Nui Nemzeti Park.
A harmadik részben (Védett területek) már főként Európán kívüli, természetvédelmi területek, nemzeti parkok találhatók, többek között a Duna-delta, a Zaire-kongói Virunga, vagy a tanzániai Kilimandzsáró Nemzeti Park, a seychelle-szigeteki Aldabra-atoll, a kamcsatkai vulkánok, a Galápagos-szigetek vagy a Nagy-korallzátony. Itt találjuk a híres egyesült államokbeli nemzeti parkokat is, mint a Yellowstone, a Yosemite vagy éppen a Grand-kanyon.
A kötet részletes tartalomjegyzéke egy kihajtható világtérképpel együtt szerepel, amelyen a 110 helyszín mindegyike számmal jelölve megtalálható. A kulturális és természeti emlékekhez tartozó rövid ismertetőt összesen több száz, színes, gyakran egész oldalt betöltő, szebbnél szebb fénykép egészíti ki, melyek már önmagukban is elkápráztatóak. A könyv végén megtalálható a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló dokumentum teljes szövege is. A kötetet végül részletes index és a képek forrásának jegyzéke zárja.
Az emberiség kincsei rendkívül dekoratív, gazdagon illusztrált, jó esztétikai érzékkel összeállított munka, mely nagyon szép ajándékötlet bármely alkalomra vagy éppen remek ötletadó utazáshoz, világjáráshoz. Végezetül ajánlóként idekívánkozik még a szerzőpáros bevezetőjének utolsó gondolata: "Az UNESCO égisze alatt egyesített művészeti és építészeti örökséget... nem tekinthetjük pusztán egyes helyek és műemlékek listájának. Valójában nagyszerű eszköz arra, hogy lépésről lépésre nyomon kövessük az emberi civilizáció fejlődésének állomásait, s egyetlen pillantással betekintést nyerhessünk a különböző kultúrákba."
Illés András
és még
Az UNESCO Világörökség egyezménye, melyet a szervezet 1972-ben Párizsban hagyott jóvá, 1975. december 17-én lépett életbe. Azóta 180 ország erősítette meg az okiratot, mely ma 135 ország több mint 700 természeti és kulturális kincsét védelmezi. A világ csodáinak eme felbecsülhetetlen értékű tárházába tartoznak a földi élet evolúciójának azon helyszínei, ahol az emberiség fejlődése megindult - a nemzeti parkok, a rég letűnt, csodálatos civilizációk örökségei, a fényűző királyi paloták, a képzőművészeti és építészeti remekművek, a nagy világvallások szent helyei és az ipari kor úttörő jelentőségű művei.
A különböző korszakok és földrészek örökségéből 110-et választottunk ki, hogy ebben a páratlan gyűjteményben foglaljuk össze bolygónk legkülönlegesebb kincseit. Ez az album így a világ természeti és kulturális örökségét, illetve azt a nem mindennapi kihívást mutatja be.
www.papirusz.hu
225x300 mm, 512 oldal, ára: 5.999,- Ft
www.alexandra.hu
Marco Cattaneo - Jasmina Trifoni: Az emberiség kincsei. Az UNESCO Világörökség
Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
512 oldal
www.alexandra.hu
info@alexandra.hu
Kerekes Tamás
Cafe Stockholm
www.transycan.net/hu
Illés András
Az emberiség kincsei
www.alexandra.hu
A címlap története:
Agra megszakításokkal 1526 és 1648 között a Mogul birodalom fővárosa volt. Ebben az időszakban épült Akbar Nagymogul vára (a mai agrai Vörös Erőd), Jahan sah palotája és a Gyöngyházmecset (Moti Masjid).
A leghíresebb minden bizonnyal a Tádzs Mahal (Taj Mahal), amelyet az agrai Jahan sah hitvese és saját maga számára mauzóleum építtetett. Itt található egy terület, ahol a hagyományos Pachisi játék élő „figurákkal” játszható.
A Vörös Erőd és a Tádzs Mahal 1983 óta Világörökségként az UNESCO védelme alatt állnak. A Tádzs Mahal turisztikai ismertsége teszi Agrát India egyik leglátogatottabb városává. Szeptembertől decemberig a legalkalmasabb az időjárás az ideutazásra.
A Vörös Erőd
Agra domináns épületét, az Agrai Erőd, amit Vörös Erődként is ismernek, 1565-ben emeltette Akbar. A vörös homokkő erődöt felujítás után Jahan sah palotává építtette át, belső tereit alaposan átváltoztatva márvánnyal és mozaikdíszítéssel. Az erőd területén található a Gyöngyház-mecset, a Diwan-e-Am és a Diwan-e-Khas (a nyilvános és magánmeghallgatások termei), Jehangir palotája, a Khaas Mahal, a Sheesh Mahal (tükrös palota), és a Musamman Burj.
Akbar Nagymogul Krisztus születése után 1565-ben rendelte el az erőd építését, majd az épületet egészen unokája, Jahan sah uralkodásának idejéig többször bővítették. Az erőd zord külseje belül egy valóságos paradicsomot takar. Az erőd holdsarló alakú, keleti oldalán egy, a folio felé néző hosszú, csaknem teljesen egyenes falban végződik. Teljes kerülete 2,4 km. Duplán pártázott vörös homokkő sáncok veszik körül, melyek folyamatosságát bizonyos távonként bástyák szakítják meg. A külső falat egy 9 m széles és 10 m mély árok veszi körül.
Itmad-Ud-Daulah síremléke
Bár intarziái a Tádzs Mahal szépségét is felülmúlják, mégis kevésbé ismert az 1628 –ban épült Itimad-ud-Daula mauzóleum. Ez volt az első mogul-építmény, mely márványból készült, ezzel a korabeli építészet stílusváltását jelezve. A csupán néhány évvel később épült Tádzs Mahalt láthatóan ennek az építménynek alapján emelték. Nur Jehan uralkodónő építtette Itmad-Ud-Daulah's Síremlékét, amit másnéven Baby Taj-ként emlegetnek, az édesapja, Ghias-ud-Din Beg, Jahangir uralkodó főminisztere révén. A többi mogul-korabeli síremlékekhez képest kisebb, néhányan ékszerdoboznak is nevezik ezért. Kertjének alaprajza, valamint a fehér márvány, a mozaik, a belső terek díszítése, a rostélyok a Tádzs Mahal díszítésénél használt elemeket vetítik előre.
Jama Masjid
A Jama Masjid egy hatalmas, Jahan sah lányának, Jahanara Begum-nak tiszteletére 1648-ban épült mecset, mely szokatlan kupolája miatt érdekes, valamint azért, mert nem áll mellette egy minaret sem.
Chini Ka Rauza
Kék csempékkel borított, perzsa hatást mutató kupolája miatt figyelemre méltó a Chini Ka Rauza, amely a Shiraz-ból származó Allama Afzel Khal Mullah Shukrullah tiszteletére épült, aki Jahan sah miniszterelnöke volt.
Ram Bagh
India legrégebbi mogul kertjét, a Ram Bagh-ot 1528-ban létesítette Babur uralkodó. 2,34 km-re fekszik a Tádzs Mahaltól északra.
Soami Bagh Samadh
A város külső, Dayalbagh részén látható a Soami Bagh Samadh, amely Huzur Soamiji maharadzsa mauzóleuma. Huyur alapította a Radhasoami vallást, ezért követői számára a Samadh szent hely. 1908-ban kezdték építeni, és hitük szerint az épület sohasem lesz befejezve. Sokan a “következő Tádzs Mahal”-nak tekinteik. Az élethű, színezett márvánnyal kombinált kőfaragványok sehol máshol nem láthatók Indiában. Ha elkészül, a samadh-ot egy faragott kupola és kapuzat fogja még díszíteni.
Sikandra
Akbar síremeléke
Sikandra, a Nagy Akbar mogul uralkodó hatalmas nyughelye, mindössze 13 km-re van az Erődtől. Akbar síremléke személyiségének sokoldalúságát jeleníti meg. Az óriási, gyönyörűen faragott, vörös-sárga homokkő sír egy kert közepén emelkedik. Maga Akbar tervezte saját sírját és választotta ki a legmegfelelőbb helyszínt. Tatár szokás volt még életükben sírhelyet építeni maguknak, ezt a szokást a mogulok vallásosan megtartották. A piramis-alakú sír építését Akbar fia, Jahangir fejezte be 1613-ban.
Agrától mintegy 40 km-re nyugatra fekszik Akbar régi fővárosa, a Nagy Fatehpur Sikri, amely 17 röpke év után vízhiány miatt elnéptelenedett. A nagymecset és a paloták miatt ma ez a világörökségi körbe tartozó város közkedvelt kirándulóhely Agra mellett.
Wikipédia
azaz
A világ kulturális és természeti örökségének (közkeletű nevén: világörökség) védelméről szóló egyezményt UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete) égisze alatt kötötték Párizsban.
Az egyezmény szövegét 1972. november 16-án fogadták el, majd 1975. december 17-én lépett életbe. Mára 180 ország ratifikálta, és 135 ország több mint 800 természeti és kulturális értékének gyűjteményévé lett.
Marco Cattaneo és Jasmina Trifoni olasz szerzők Az emberiség kincsei címmel, hazánkban az Alexandra Kiadó által kiadott jelen munkájában 110 olyan nemzetközi helyszínt és építményt, természeti képződményt és mesterséges alkotást gyűjtöttek össze, melyek e világörökségnek részét képezik. A kötetben ezeket három részben elosztva találhatjuk meg.
Az első részben (A művészet és a történelem emlékei) elsősorban európai kulturális értékekkel találkozhat az Olvasó, s ez is mutatja azt a sokévszázados történelmi folyamatot, amelynek során Európa és az európai civilizációk határozták meg a világ arculatát.
Ebben a részben többek között olyan nevezetességek szerepelnek, mint a moszkvai Kreml és a Vörös tér, a Westminster Apátság, Potsdam, a Schönbrunni kastély, Versailles, Velence, a Tadzs Mahal, a pekingi Tiltott Város, a New York-i Szabadságszobor (a nemzetközileg ismertebbek közül) vagy Szentpétervár, Krakkó és Prága történelmi belvárosa, a Mont Saint-Michel apátság, a barcelonai Güell Park, a fezi Medina Marokkóban, a líbiai Ghadames óvárosa (a kevésbé ismertek közül). Itt található a könyv egyetlen magyar vonatkozása is: a budapesti Duna-part és a Budai Vár.
A második részben (Ősi civilizációk) az ókori történelem számos helyszíne elevenedik meg olyan helyszíneken, mint pl. Pompeji, Delphoi, az athéni Akropolisz, Mükéné, Karthágó, a jordániai Petra, Perszepolisz, Mesa Verde vagy Machu Picchu. Olyan kevésbé ismert kulturális örökségekről is olvashatunk, mint a libanoni Baalbek, az izraeli Maszada kambodzsai Angkor, a chilei (pontosabban húsvét-szigeti) Rapa Nui Nemzeti Park.
A harmadik részben (Védett területek) már főként Európán kívüli, természetvédelmi területek, nemzeti parkok találhatók, többek között a Duna-delta, a Zaire-kongói Virunga, vagy a tanzániai Kilimandzsáró Nemzeti Park, a seychelle-szigeteki Aldabra-atoll, a kamcsatkai vulkánok, a Galápagos-szigetek vagy a Nagy-korallzátony. Itt találjuk a híres egyesült államokbeli nemzeti parkokat is, mint a Yellowstone, a Yosemite vagy éppen a Grand-kanyon.
A kötet részletes tartalomjegyzéke egy kihajtható világtérképpel együtt szerepel, amelyen a 110 helyszín mindegyike számmal jelölve megtalálható. A kulturális és természeti emlékekhez tartozó rövid ismertetőt összesen több száz, színes, gyakran egész oldalt betöltő, szebbnél szebb fénykép egészíti ki, melyek már önmagukban is elkápráztatóak. A könyv végén megtalálható a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló dokumentum teljes szövege is. A kötetet végül részletes index és a képek forrásának jegyzéke zárja.
Az emberiség kincsei rendkívül dekoratív, gazdagon illusztrált, jó esztétikai érzékkel összeállított munka, mely nagyon szép ajándékötlet bármely alkalomra vagy éppen remek ötletadó utazáshoz, világjáráshoz. Végezetül ajánlóként idekívánkozik még a szerzőpáros bevezetőjének utolsó gondolata: "Az UNESCO égisze alatt egyesített művészeti és építészeti örökséget... nem tekinthetjük pusztán egyes helyek és műemlékek listájának. Valójában nagyszerű eszköz arra, hogy lépésről lépésre nyomon kövessük az emberi civilizáció fejlődésének állomásait, s egyetlen pillantással betekintést nyerhessünk a különböző kultúrákba."
Illés András
és még
Az UNESCO Világörökség egyezménye, melyet a szervezet 1972-ben Párizsban hagyott jóvá, 1975. december 17-én lépett életbe. Azóta 180 ország erősítette meg az okiratot, mely ma 135 ország több mint 700 természeti és kulturális kincsét védelmezi. A világ csodáinak eme felbecsülhetetlen értékű tárházába tartoznak a földi élet evolúciójának azon helyszínei, ahol az emberiség fejlődése megindult - a nemzeti parkok, a rég letűnt, csodálatos civilizációk örökségei, a fényűző királyi paloták, a képzőművészeti és építészeti remekművek, a nagy világvallások szent helyei és az ipari kor úttörő jelentőségű művei.
A különböző korszakok és földrészek örökségéből 110-et választottunk ki, hogy ebben a páratlan gyűjteményben foglaljuk össze bolygónk legkülönlegesebb kincseit. Ez az album így a világ természeti és kulturális örökségét, illetve azt a nem mindennapi kihívást mutatja be.
www.papirusz.hu
225x300 mm, 512 oldal, ára: 5.999,- Ft
www.alexandra.hu
Marco Cattaneo - Jasmina Trifoni: Az emberiség kincsei. Az UNESCO Világörökség
Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
512 oldal
www.alexandra.hu
info@alexandra.hu
Kerekes Tamás
Cafe Stockholm
www.transycan.net/hu
Illés András
Feleségül vett egy háborút
Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyörűség
Aki szerelmes lett a háborúba
Vaszilij Groszman
Csak olyan szállodában érdemes regényt írni, melyet bombáznak
Ernst Hemingway
A katonai szolgálatra látszólag testileg és pszichésen tökéletesen egyformán alkalmatlan fiú , apja és a háború bűvöletében nőtt fel. Imádta a fegyvereket,mindent elolvasott a Frunze Egyetem hadianyagraktárából, és rendkívül erős rövidlátása ellenére is két hónap alatt mesterlövészt faragott magából.Stratégia és taktikai képzésére is időt szánt, és saját terepasztalt faragtott magának apjával.Jelzem, hogy az öreg Skorzeny is alkalmatlan volt Ausztriában hadi szolgálatra, EZÉRT ment a német Wermachtbal, és az első rendkívüli feladatot azért kapta-Mussolini kiszabadítása-mert tudott olaszul. Nemcsak feltalálta,de használta a genfi tavaknál 1942-ben vadkacsavadászaton a hangtompítós géppisztolyt. Groszman, Skorzeny orosz tejtestvére,egy szorongó,félénk kisfiúból vált a II. Ukrán Front leghíresebb mesterlövészévé, akiben mellesleg nyolcvan író lakott.Elképesztő bátorsága családja elvesztéséből fakadt. Képes volt kiszabadítani ukrán származású feleségét, úgy, hogy személyesen írt Sztálinnak. Álltólag kártyán nyerte el fiát Sztálintól egy grúz borokkal különösen gazdagon tarkított estén a Kremlben.Csak annyi evett naponta, hogy éhen ne halljon, s több ízben, Leningrád három éves ostroma alatt, mikor a szülők megették a borzalmas éhínségben gyermekeiket, Groszman odaláncoltatta magát bilinccsel az íróasztalhoz, hogyha elájul az éhségtől, legyen.aki megtalálja.
Írói eszköztára képtelenül bizarr, a fontolva hanyatlás helyett valószerítlenül őszinte, csak a méltatlanul elfeledett Kolcov-hoz tudom hasonlítani, akiről elismergő morgással jegyezte meg Gorkíj,hogy Oroszország legokosabb embere. Na meg Babel, aki oly szívesen írt a porlepte, csüggedt hadfiról, Szasa Kolesznyikov -ról,akinek Zsukov mindig parancsba adta, hogy a túlerő ellenére is mindig nyernie kell, és mellesleg nevének tükörfordítása,magyarítása nem más,mint Kerekes Sándor. Kis Petrovom....
A nagy túlélő
A londoni rádió egyik nyilvános irodalmi adásán három oroszországi író árvája szerepelt. A Doktor Zsivágó Nobel díjas szerzőjének fia, Jevgenyij Pasternák mérnök, Natalja Babel, a Vörös lovasság írójának leánya Párizsból, és Perec Markis jiddis költő fia Budapestről.
Paszternák belső száműzetésben töltötte életét. A Nobel-díj átvételét nem engedélyezték neki. Babel sorsa sokáig titok maradt. A második világháború után Párizsban tűnt fel - a minden belső rendszerváltozást túlélt - Ilja Ehrenburg, azzal szédítve a családot, hogy az apa és a volt férj feltehetően új családot választott. Ehrenburg jól tudta, hogy Bábelt 1940-ben agyonlőtték.
Simon Markis 1970-ben érkezett Budapestre. Miért éppen Magyarországot választotta a Bakuban született fiatalember, erre maga sem tudta a választ. Hiszen ókori nyelvekből diplomázott, a Szovjet írók szövetségének tagja volt, kétszobás lakás és egy telefon fölött rendelkezett. Apját, a neves jiddis költőt rehabilitálták.
Amikor 1949. január 27-én Perec Markist letartóztatták, maradt még annyi ideje, hogy kéziratainak egy részét elrejtse. Sorsával tisztában volt. A második világháború idején Sztálin felhasználta az ukrajnai jiddis színház művészeit és szerzőit nemzetközi propagandára. A hírneves színész Solomon Mihoelsz a költő Icig Féfer társaságában az Egyesült Államokban járt, miután Ehrenburg közvetítésével maga Sztálin küldötte őket pénzt, paripát és fegyvert remélve. A küldetés sikeres volt. Féfer tisztességtudóan jelentkezett be a katonai kémszolgálat San Franciscói rezidensénél, és egy tizennyolc oldalas jelentésben számolt be az otthoniaknak amerikai kapcsolatairól. Mihoelsz, minden idők legjobb jiddis Lear-királya még a Sztálin díjat is megkapta.
A győztes Sztálin generalisszimuszon azonban az üldöztetési mániával együtt hatalmasodott el az antiszemitizmus, ez könnyen érthető, hiszen az antiszemitizmus maga is fejlett paranoia. Azt képzelte, hogy öngyilkossá lett feleségének családja a zsidók nemzetközi összeköttetéseit használta arra, hogy róla külföldön kompromittáló adatok terjesszen. A leánya emlékiratai említik, hogy Mihoelsz megsemmisítésére telefonon adott utasítást Abakumovnak. A nagy színész egy Golubov-Potopov nevű, fedőfoglalkozása szerint színikritikussal, valójában hivatásos besúgóval utazott Minszkbe. Ott éjnek évadán két bérgyilkos rángatta ki őket a szállodából. Aztán autóbalesetet rendeztek egy teherautóval, a holttesteket másnap találta meg a rendőrség. A besúgóval is végeztek
A jiddis költőknek és íróknak titkos tárgyalást rendeztek. Perec Markis egykoron könyvet írt Mihoelszről. Már ettől is gyanús volt. A titkosszolgálatok most megnyílt archívumainak tanulsága szerint azonban már 1944 óta figyelték, megjegyzéseit jelentették a szerveknek. Kémkedés, cionizmus, minden belefért a vádakba. A tárgyalásnak immár teljes szövege olvasható: paródia volt. Valamennyi vádlottat kivégezték.
A Markis családot mindez örök számkivetésre kárhoztatta. Simont Budapestre vetette a szerencséje, mert ott, legalábbis ideiglenesen, otthonra talált. Sohasem tudtam meg, miből élt. Rotterdami Erasmussal foglalkozott. Róla szóló könyvét a hetvenes évek derekán magyar fordításban adta ki a Gondolat könyvkiadó. Cikkeket írt franciául, oroszul, angolul. Erasmusról nagy, nemzetközi vitája volt, ezt nem egyszer fejhangon ismertette egy-egy eszpresszóban. Erasmus nem volt antiszemita, hirdette Simon Markis hol Pesten, hol Budán. Azok az 1517-ből származó levelek, amelyekben a rotterdami mester elátkozza a zsidókat, nem perdöntőek, csak a kor nyelvén fogalmazódtak. Az igazi Erasmus mindezt másképpen gondolta.
Az édesapjáról csak halkan, csak négyszemközt beszélt. Önmagának sem tudott választ adni arra, miért vándorolt vissza Perec Markis a Szovjetunióba Nyugatról a húszas években? Milyen illúziók szédítették meg az apák nemzedékét. Perec Markis ódát írt Sztálinról. Miért?
Simon „odahaza” a latin és görög klasszikusokkal foglalkozott és Erasmussal. Magyarországon, majd genfi egyetemi tanárként a zsidó irodalommal. Vaszilij Groszmanról oroszul jelent meg könyve Izraelben – arról a Groszmanról, aki haditudósítóként egyaránt beszámolt a Krasznája Zvezdának és egy jiddis újságnak. Groszman nagy műve az „Élet és sors” kéziratban maradt fenn. A szerzőt nem kedvelte Sztálin s a kéziratot a titkosszolgálat kobozta el. A napvilágra került kézirat egyik kései gondozója volt Simon, filológus szakembere a különböző beillesztéseknek.
Simon négy esztendei tartózkodás multán Svájcba távozott, de a Collegium Budapest meghívására csaknem két évtized múltán tért vissza Budapestre. A szláv és balti nyelvek tanszékének docense, Hetényi Zsuzsa beszélte rá, hogy Kertész Imre egyik regényét fordítsák le oroszra. Ez a fordítás egy izraeli orosz folyóiratban jelent meg folytatásokban.
Ugyancsak Hetényi Zsuzsával fordította a mártírhalált halt Pap Károly egyik regényét. Simon Markis magyar állampolgár lett (a svájci mellett ), munkatársa, Hetényi Zsuzsa lett a felesége.
Simon Markis hetvenöt esztendősen, 2003-ban húnyt el Budapesten. Halálhírét, ha jól követtem, csak külföldi újságokban olvastam. Hagyatéka mindenesetre Budapesten van, s remélhetően feldolgozásra kerül. Kedves írója, Vaszilij Groszman halálos rákkal küzdve a bemikrofonozott kórházi szobában másolta a paplan alatt azokat a „betéteket”, amelyek teljes igazzá formálták nagyregényét. Az életével játszott mindenki, akinél megtalálták volna a kéziratot.
Simonnal beszélgetve, hangosan semmiségekről, suttogva az irodalomról, a hallgató megértette, milyen élet-halál harcot folytattak a túlélésért a jobbak. Néha azzal kérkedett, hogy neki jutott a legsajátosabb sors. Én csacskán lehűtöttem, s felemlegettem, hogy egyszer összefutottam az albán bolsevik diktátor fiával. Tíz esztendei börtönből szabadult, ahol az édesanyjával együtt ült.
Budapestre menekült s író akart lenni.
http://209.85.129.104/search?q=cache:zLB31y7TQmEJ:www.nepszava.com/index.php%3Ftopic%3D4458%26page%3D3434%26PHPSESSID%3D5a96c6e740c16074ea5701ab43d2+Vaszilij+Groszman&hl=hu&ct=clnk&cd=6&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a
Ungvári Tamás
A krónikás
A treblinkai beszámoló Vaszilij Groszman szovjet katonaorvostól származik, aki személyesen kérdezte ki 1944-ben a treblinkai haláltábor túléloit és foglyul ejtett hóhérait (V. Grossman: A treblinkai pokol, Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1945). Ebbol idézek: "Mindazt, ami az alantiakban következik, élo tanúk elbeszélései alapján állítottuk össze, olyan emberek vallomásaiból, akik a tábor létesítésének elso napjától 1943. augusztus 2-ig Treblinkában dolgoztak, amikor a fellázadt halálraszántak a tábort felgyújtották és az erdobe menekültek, úgymint maga a letartóztatott orség megerosítette és sok esetben kiegészítette a tanúk vallomásait. Ezeket az embereket személyesen láttam, sokáig és kimerítoen beszélgettem velük, írásbeli vallomásaik asztalomon fekszenek elottem..." (14. o.). Ami mármost a negyven másodpercet és a könnyu halál feltevését illeti, a beszámolók - úgy tunik - nem támasztják alá Nolte elhamarkodott hipotézisét. Hallgassuk csak meg a krónikás Vaszilij Groszmant: "A kamrákban a megölés idotartama 10-25 perc volt. Új gázkamrák felállítása után az elso idoben, amikor a hóhérok a gáz használatával még nem voltak tisztában és csak különbözo mérgezo anyagok adagolásával kísérleteztek, az áldozatok borzalmas kínok közt még éltek 2-3 órán át. A legelso napokban, amikor a nyomó- és szívóberendezések még rosszul muködtek, a szerencsétlenek kínjai 8-10 órán át is tartottak. A megölés céljára sokféle módszert alkalmaztak: egy nehéz tank motorja, amely Treblinka állomás turbináit mozgatta, az elhasznált gázt pumpálta. Az elhasznált gáz 2-3 százalék szénoxydot tartalmaz, melynek az a tulajdonsága, hogy a vér hemoglobinjával egy nehezen bontható vegyületet, az úgynevezett carboxyhemoglobint alkotja. Ez a carboxyhemoglobin sokkal bonthatatlanabb, mint az oxyhemoglobin, amely alveolákban a vérben és a levegoben levo oxygén érintkezésekor keletkezik. Tizenöt perc alatt az emberi vér hemoglobinja eros kötést alkot a szénoxyddal és az ember üresen lélegzik - az oxygén nem kerül többé a szervezetbe, föllépnek az oxygénéhség tünetei: a szív veszetten dolgozik, hajtja a vért a tüdobe, de a szénoxyd által megmérgezett vér képtelen kivonni a levegobol az oxygént. A lélegzés hörgéssé változik, kínzó fulladás tünetei lépnek fel, az öntudat lassan kihagy és az ember elpusztul, mintha megfojtották volna." (38-39. o.) Továbbá: "Vajon van-e annyi lelkieronk, hogy elképzeljük magunknak ezeknek az embereknek érzéseit és szenvedéseit az utolsó percekben a gázkamrákban? Csak annyit tudunk, hogy hallgattak... A csonttöréseket is okozó borzalmas összepréselésben, amikor az összeszorított tüdok már alig tudtak lélegzeni, utolsó halálos verejtékben fürödve, szorosan egymás mellett álltak egy emberként." (40. o.) "A kirakodáson dolgozott emberek azt mondják, hogy a halottak arca igen sárga volt, és körülbelül 70 százalékának orrából-szájából csorgott a vér." (41. o.)
Kertesi Gábor
Ízelítő:
A tábornok szakácsa, aki a háború előtt egy étteremben dolgozott, az izbában lakik(orosz vályogkunyhó-Kerekes Tamás). Bírálja a faluban föllelhető élelmiszereket. A falusi asszonyok útálják és Timkának nevezik a szakácsot.
Timka:"Amikor az első vonalban dolgoztam, kihajtottam oda, egy slukkra bevágtam egy pohár denaturált ipari szeszt, és többé semmi nem érdekelt.Körülöttem csak úgy fütyültek a gránátok és a golyók, én meg csak énekeltem, ész osztottam az ételt a katonáknak. Ó, imádtak, hogy imádtak a katonák. Timka balettmozdulatokkal mutatja meg , hogyan mérte ki az adagokat, és dalol. Úgy fest, mintha ma is bevágott volna már egy adagot."
A kiadó:
aszilij Groszman a Vörös Hadseregben, 1941-1945
Gold Book Kft.
Történelem > Hadtörténet
Groszman, akit a német támadáskor, 1941-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, a Vörös Hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda különtudósítója lett. Figyelemre méltó módon a következő négy esztendőből hármat a fronton töltött, ahol az író szemével figyelte a történelem legirgalmatlanabb küzdelmét. Groszman közelről látta 1941 döbbenetes vereségeit és visszavonulásait, Moszkva védelmét és az ukrajnai harcokat. 1942 augusztusában Sztálingrádba vezényelték, s ott is maradt az utcai harcok legkegyetlenebb négy hónapjára. Jelen volt a kurszki csatában, a történelem legnagyobb páncélos-összecsapásában, és amikor a Vörös Hadsereg átment offenzívába, eljutott Bergyicsevbe. Ott beigazolódtak legrettenetesebb félelmei édesanyja és más rokonai sorsával kapcsolatban. Maga is zsidó lévén, vállalta a holocaust rémtetteinek pontos feltárását, ahogy a népirtás valós nagyságrendje kiderült. Hatalmas erejű, "A Treblinka nevű pokol" című beszámolóját bizonyítékként használták a nürnbergi perben. Az Író a háborúban egyedülálló tanúvallomás a keleti fronton zajló háborúról, és talán a valaha összeállított legjobb beszámoló arról, amit Groszman "a háború könyörtelen igazságának" nevezett.
Szerkesztő : Beevor, Antony; Vinogradova, Luba
Eredeti cím : A WRITER AT WAR, VASILY GROSSMAN WITH THE RED ARMY, 1941-1945
Gold Book Kiadó
info@goldbook.hu
Kerekes=Kolesznyikov, Tamás
Timur Link
Cafe Stockholm
www.transycan.net/cafe
Aki szerelmes lett a háborúba
Vaszilij Groszman
Csak olyan szállodában érdemes regényt írni, melyet bombáznak
Ernst Hemingway
A katonai szolgálatra látszólag testileg és pszichésen tökéletesen egyformán alkalmatlan fiú , apja és a háború bűvöletében nőtt fel. Imádta a fegyvereket,mindent elolvasott a Frunze Egyetem hadianyagraktárából, és rendkívül erős rövidlátása ellenére is két hónap alatt mesterlövészt faragott magából.Stratégia és taktikai képzésére is időt szánt, és saját terepasztalt faragtott magának apjával.Jelzem, hogy az öreg Skorzeny is alkalmatlan volt Ausztriában hadi szolgálatra, EZÉRT ment a német Wermachtbal, és az első rendkívüli feladatot azért kapta-Mussolini kiszabadítása-mert tudott olaszul. Nemcsak feltalálta,de használta a genfi tavaknál 1942-ben vadkacsavadászaton a hangtompítós géppisztolyt. Groszman, Skorzeny orosz tejtestvére,egy szorongó,félénk kisfiúból vált a II. Ukrán Front leghíresebb mesterlövészévé, akiben mellesleg nyolcvan író lakott.Elképesztő bátorsága családja elvesztéséből fakadt. Képes volt kiszabadítani ukrán származású feleségét, úgy, hogy személyesen írt Sztálinnak. Álltólag kártyán nyerte el fiát Sztálintól egy grúz borokkal különösen gazdagon tarkított estén a Kremlben.Csak annyi evett naponta, hogy éhen ne halljon, s több ízben, Leningrád három éves ostroma alatt, mikor a szülők megették a borzalmas éhínségben gyermekeiket, Groszman odaláncoltatta magát bilinccsel az íróasztalhoz, hogyha elájul az éhségtől, legyen.aki megtalálja.
Írói eszköztára képtelenül bizarr, a fontolva hanyatlás helyett valószerítlenül őszinte, csak a méltatlanul elfeledett Kolcov-hoz tudom hasonlítani, akiről elismergő morgással jegyezte meg Gorkíj,hogy Oroszország legokosabb embere. Na meg Babel, aki oly szívesen írt a porlepte, csüggedt hadfiról, Szasa Kolesznyikov -ról,akinek Zsukov mindig parancsba adta, hogy a túlerő ellenére is mindig nyernie kell, és mellesleg nevének tükörfordítása,magyarítása nem más,mint Kerekes Sándor. Kis Petrovom....
A nagy túlélő
A londoni rádió egyik nyilvános irodalmi adásán három oroszországi író árvája szerepelt. A Doktor Zsivágó Nobel díjas szerzőjének fia, Jevgenyij Pasternák mérnök, Natalja Babel, a Vörös lovasság írójának leánya Párizsból, és Perec Markis jiddis költő fia Budapestről.
Paszternák belső száműzetésben töltötte életét. A Nobel-díj átvételét nem engedélyezték neki. Babel sorsa sokáig titok maradt. A második világháború után Párizsban tűnt fel - a minden belső rendszerváltozást túlélt - Ilja Ehrenburg, azzal szédítve a családot, hogy az apa és a volt férj feltehetően új családot választott. Ehrenburg jól tudta, hogy Bábelt 1940-ben agyonlőtték.
Simon Markis 1970-ben érkezett Budapestre. Miért éppen Magyarországot választotta a Bakuban született fiatalember, erre maga sem tudta a választ. Hiszen ókori nyelvekből diplomázott, a Szovjet írók szövetségének tagja volt, kétszobás lakás és egy telefon fölött rendelkezett. Apját, a neves jiddis költőt rehabilitálták.
Amikor 1949. január 27-én Perec Markist letartóztatták, maradt még annyi ideje, hogy kéziratainak egy részét elrejtse. Sorsával tisztában volt. A második világháború idején Sztálin felhasználta az ukrajnai jiddis színház művészeit és szerzőit nemzetközi propagandára. A hírneves színész Solomon Mihoelsz a költő Icig Féfer társaságában az Egyesült Államokban járt, miután Ehrenburg közvetítésével maga Sztálin küldötte őket pénzt, paripát és fegyvert remélve. A küldetés sikeres volt. Féfer tisztességtudóan jelentkezett be a katonai kémszolgálat San Franciscói rezidensénél, és egy tizennyolc oldalas jelentésben számolt be az otthoniaknak amerikai kapcsolatairól. Mihoelsz, minden idők legjobb jiddis Lear-királya még a Sztálin díjat is megkapta.
A győztes Sztálin generalisszimuszon azonban az üldöztetési mániával együtt hatalmasodott el az antiszemitizmus, ez könnyen érthető, hiszen az antiszemitizmus maga is fejlett paranoia. Azt képzelte, hogy öngyilkossá lett feleségének családja a zsidók nemzetközi összeköttetéseit használta arra, hogy róla külföldön kompromittáló adatok terjesszen. A leánya emlékiratai említik, hogy Mihoelsz megsemmisítésére telefonon adott utasítást Abakumovnak. A nagy színész egy Golubov-Potopov nevű, fedőfoglalkozása szerint színikritikussal, valójában hivatásos besúgóval utazott Minszkbe. Ott éjnek évadán két bérgyilkos rángatta ki őket a szállodából. Aztán autóbalesetet rendeztek egy teherautóval, a holttesteket másnap találta meg a rendőrség. A besúgóval is végeztek
A jiddis költőknek és íróknak titkos tárgyalást rendeztek. Perec Markis egykoron könyvet írt Mihoelszről. Már ettől is gyanús volt. A titkosszolgálatok most megnyílt archívumainak tanulsága szerint azonban már 1944 óta figyelték, megjegyzéseit jelentették a szerveknek. Kémkedés, cionizmus, minden belefért a vádakba. A tárgyalásnak immár teljes szövege olvasható: paródia volt. Valamennyi vádlottat kivégezték.
A Markis családot mindez örök számkivetésre kárhoztatta. Simont Budapestre vetette a szerencséje, mert ott, legalábbis ideiglenesen, otthonra talált. Sohasem tudtam meg, miből élt. Rotterdami Erasmussal foglalkozott. Róla szóló könyvét a hetvenes évek derekán magyar fordításban adta ki a Gondolat könyvkiadó. Cikkeket írt franciául, oroszul, angolul. Erasmusról nagy, nemzetközi vitája volt, ezt nem egyszer fejhangon ismertette egy-egy eszpresszóban. Erasmus nem volt antiszemita, hirdette Simon Markis hol Pesten, hol Budán. Azok az 1517-ből származó levelek, amelyekben a rotterdami mester elátkozza a zsidókat, nem perdöntőek, csak a kor nyelvén fogalmazódtak. Az igazi Erasmus mindezt másképpen gondolta.
Az édesapjáról csak halkan, csak négyszemközt beszélt. Önmagának sem tudott választ adni arra, miért vándorolt vissza Perec Markis a Szovjetunióba Nyugatról a húszas években? Milyen illúziók szédítették meg az apák nemzedékét. Perec Markis ódát írt Sztálinról. Miért?
Simon „odahaza” a latin és görög klasszikusokkal foglalkozott és Erasmussal. Magyarországon, majd genfi egyetemi tanárként a zsidó irodalommal. Vaszilij Groszmanról oroszul jelent meg könyve Izraelben – arról a Groszmanról, aki haditudósítóként egyaránt beszámolt a Krasznája Zvezdának és egy jiddis újságnak. Groszman nagy műve az „Élet és sors” kéziratban maradt fenn. A szerzőt nem kedvelte Sztálin s a kéziratot a titkosszolgálat kobozta el. A napvilágra került kézirat egyik kései gondozója volt Simon, filológus szakembere a különböző beillesztéseknek.
Simon négy esztendei tartózkodás multán Svájcba távozott, de a Collegium Budapest meghívására csaknem két évtized múltán tért vissza Budapestre. A szláv és balti nyelvek tanszékének docense, Hetényi Zsuzsa beszélte rá, hogy Kertész Imre egyik regényét fordítsák le oroszra. Ez a fordítás egy izraeli orosz folyóiratban jelent meg folytatásokban.
Ugyancsak Hetényi Zsuzsával fordította a mártírhalált halt Pap Károly egyik regényét. Simon Markis magyar állampolgár lett (a svájci mellett ), munkatársa, Hetényi Zsuzsa lett a felesége.
Simon Markis hetvenöt esztendősen, 2003-ban húnyt el Budapesten. Halálhírét, ha jól követtem, csak külföldi újságokban olvastam. Hagyatéka mindenesetre Budapesten van, s remélhetően feldolgozásra kerül. Kedves írója, Vaszilij Groszman halálos rákkal küzdve a bemikrofonozott kórházi szobában másolta a paplan alatt azokat a „betéteket”, amelyek teljes igazzá formálták nagyregényét. Az életével játszott mindenki, akinél megtalálták volna a kéziratot.
Simonnal beszélgetve, hangosan semmiségekről, suttogva az irodalomról, a hallgató megértette, milyen élet-halál harcot folytattak a túlélésért a jobbak. Néha azzal kérkedett, hogy neki jutott a legsajátosabb sors. Én csacskán lehűtöttem, s felemlegettem, hogy egyszer összefutottam az albán bolsevik diktátor fiával. Tíz esztendei börtönből szabadult, ahol az édesanyjával együtt ült.
Budapestre menekült s író akart lenni.
http://209.85.129.104/search?q=cache:zLB31y7TQmEJ:www.nepszava.com/index.php%3Ftopic%3D4458%26page%3D3434%26PHPSESSID%3D5a96c6e740c16074ea5701ab43d2+Vaszilij+Groszman&hl=hu&ct=clnk&cd=6&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a
Ungvári Tamás
A krónikás
A treblinkai beszámoló Vaszilij Groszman szovjet katonaorvostól származik, aki személyesen kérdezte ki 1944-ben a treblinkai haláltábor túléloit és foglyul ejtett hóhérait (V. Grossman: A treblinkai pokol, Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1945). Ebbol idézek: "Mindazt, ami az alantiakban következik, élo tanúk elbeszélései alapján állítottuk össze, olyan emberek vallomásaiból, akik a tábor létesítésének elso napjától 1943. augusztus 2-ig Treblinkában dolgoztak, amikor a fellázadt halálraszántak a tábort felgyújtották és az erdobe menekültek, úgymint maga a letartóztatott orség megerosítette és sok esetben kiegészítette a tanúk vallomásait. Ezeket az embereket személyesen láttam, sokáig és kimerítoen beszélgettem velük, írásbeli vallomásaik asztalomon fekszenek elottem..." (14. o.). Ami mármost a negyven másodpercet és a könnyu halál feltevését illeti, a beszámolók - úgy tunik - nem támasztják alá Nolte elhamarkodott hipotézisét. Hallgassuk csak meg a krónikás Vaszilij Groszmant: "A kamrákban a megölés idotartama 10-25 perc volt. Új gázkamrák felállítása után az elso idoben, amikor a hóhérok a gáz használatával még nem voltak tisztában és csak különbözo mérgezo anyagok adagolásával kísérleteztek, az áldozatok borzalmas kínok közt még éltek 2-3 órán át. A legelso napokban, amikor a nyomó- és szívóberendezések még rosszul muködtek, a szerencsétlenek kínjai 8-10 órán át is tartottak. A megölés céljára sokféle módszert alkalmaztak: egy nehéz tank motorja, amely Treblinka állomás turbináit mozgatta, az elhasznált gázt pumpálta. Az elhasznált gáz 2-3 százalék szénoxydot tartalmaz, melynek az a tulajdonsága, hogy a vér hemoglobinjával egy nehezen bontható vegyületet, az úgynevezett carboxyhemoglobint alkotja. Ez a carboxyhemoglobin sokkal bonthatatlanabb, mint az oxyhemoglobin, amely alveolákban a vérben és a levegoben levo oxygén érintkezésekor keletkezik. Tizenöt perc alatt az emberi vér hemoglobinja eros kötést alkot a szénoxyddal és az ember üresen lélegzik - az oxygén nem kerül többé a szervezetbe, föllépnek az oxygénéhség tünetei: a szív veszetten dolgozik, hajtja a vért a tüdobe, de a szénoxyd által megmérgezett vér képtelen kivonni a levegobol az oxygént. A lélegzés hörgéssé változik, kínzó fulladás tünetei lépnek fel, az öntudat lassan kihagy és az ember elpusztul, mintha megfojtották volna." (38-39. o.) Továbbá: "Vajon van-e annyi lelkieronk, hogy elképzeljük magunknak ezeknek az embereknek érzéseit és szenvedéseit az utolsó percekben a gázkamrákban? Csak annyit tudunk, hogy hallgattak... A csonttöréseket is okozó borzalmas összepréselésben, amikor az összeszorított tüdok már alig tudtak lélegzeni, utolsó halálos verejtékben fürödve, szorosan egymás mellett álltak egy emberként." (40. o.) "A kirakodáson dolgozott emberek azt mondják, hogy a halottak arca igen sárga volt, és körülbelül 70 százalékának orrából-szájából csorgott a vér." (41. o.)
Kertesi Gábor
Ízelítő:
A tábornok szakácsa, aki a háború előtt egy étteremben dolgozott, az izbában lakik(orosz vályogkunyhó-Kerekes Tamás). Bírálja a faluban föllelhető élelmiszereket. A falusi asszonyok útálják és Timkának nevezik a szakácsot.
Timka:"Amikor az első vonalban dolgoztam, kihajtottam oda, egy slukkra bevágtam egy pohár denaturált ipari szeszt, és többé semmi nem érdekelt.Körülöttem csak úgy fütyültek a gránátok és a golyók, én meg csak énekeltem, ész osztottam az ételt a katonáknak. Ó, imádtak, hogy imádtak a katonák. Timka balettmozdulatokkal mutatja meg , hogyan mérte ki az adagokat, és dalol. Úgy fest, mintha ma is bevágott volna már egy adagot."
A kiadó:
aszilij Groszman a Vörös Hadseregben, 1941-1945
Gold Book Kft.
Történelem > Hadtörténet
Groszman, akit a német támadáskor, 1941-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, a Vörös Hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda különtudósítója lett. Figyelemre méltó módon a következő négy esztendőből hármat a fronton töltött, ahol az író szemével figyelte a történelem legirgalmatlanabb küzdelmét. Groszman közelről látta 1941 döbbenetes vereségeit és visszavonulásait, Moszkva védelmét és az ukrajnai harcokat. 1942 augusztusában Sztálingrádba vezényelték, s ott is maradt az utcai harcok legkegyetlenebb négy hónapjára. Jelen volt a kurszki csatában, a történelem legnagyobb páncélos-összecsapásában, és amikor a Vörös Hadsereg átment offenzívába, eljutott Bergyicsevbe. Ott beigazolódtak legrettenetesebb félelmei édesanyja és más rokonai sorsával kapcsolatban. Maga is zsidó lévén, vállalta a holocaust rémtetteinek pontos feltárását, ahogy a népirtás valós nagyságrendje kiderült. Hatalmas erejű, "A Treblinka nevű pokol" című beszámolóját bizonyítékként használták a nürnbergi perben. Az Író a háborúban egyedülálló tanúvallomás a keleti fronton zajló háborúról, és talán a valaha összeállított legjobb beszámoló arról, amit Groszman "a háború könyörtelen igazságának" nevezett.
Szerkesztő : Beevor, Antony; Vinogradova, Luba
Eredeti cím : A WRITER AT WAR, VASILY GROSSMAN WITH THE RED ARMY, 1941-1945
Gold Book Kiadó
info@goldbook.hu
Kerekes=Kolesznyikov, Tamás
Timur Link
Cafe Stockholm
www.transycan.net/cafe
2008. január 4., péntek
Jobban vagyok
Okos nőt szeretni pederasztának való gyönyörűség
|
Jobban vagyok
Okos nőt szeretni pederasztának való gyönyörűség
|
Bukni is jó volt
Okos nőt szeretni pederasztánbak való gyönyőrűség
Világirodalom
Boldogult ifjúkoromban még nem hihettem benne, hogy ezt a fogalmat Goethe találta föl. Szerb Antal majdnem rejtett volt, és dühöngött az Ifjú Gárda, szelídebb Változatban Katajev(Távolban, és tanya). Azért Pécsett Temesi Tanár Úr fújta a fúgáit, hogy aszongya, mit mondott volna Arisztotelész,ha dakota lett volna. Bécsy Tamás, aki közben nemcsak akadémikus lett, hanem Bécsyből Bácsi lett, kitalálta a dráma önnön létformáját.
Kitérő:ha a Tűz Csiholója agyonveri Michelangelo Mózes-ét, akkor megszűnik , mint műalkotás. De a lélekben 15 millió magyar versolvasó -online-hogyúgymongyam, emlékezetből, tanárok, színészek,versrajongók segítségével, hogy úgymongyam,kollektíve, megteremthetik József Attila Összes-ét. Fejben.Csak közben nem mondhatják, mint az egyszeri sakkozó, hogy:Vakon vagyok.
Namármost jó volt Pécsett megbukni Bókay Antal Tanár úrnál, s jó lett volna Temesi Tanár úrnál, de ott nehezen ment, mert ha az állathangutánzó szavaknál tartottak vizsga közben, elég volt kakukkolni a Ford ösztöndíjat azért visszautasított tudósnak, mert , úgyszólván utált utazni, nyerítve kirohant a folyósóra és hamgosan üvöltötte boldogan: EGY TEMESI/nek bekakukkolt.(NEM A FERINÉL)
Zemplény Ferencnél szintén könnyebbb volt megbukni.(Egy magyar szakos diploma után)
-
-Mondjon egy Horatius verset-kérte
-Arany középszer.Válaszoltam.
Utána hallgattunk harminc percig, mire beírta az elégtelent.(Eötvös magyar szak), és szintén könnyű volt megbukni az Eötvös filozófia szakján,matematikai logikából, aminek a dialektikus logika fedőnevet adták. Viszont kárpótolt bennünket Szigetiné, aki dialmat-ból anyagi helyett mindig Anyegint mondott, s a szürrealitás teljessé lőn. Szintén feledhetetlenek voltak Pais tanár úr TIT szintű antik filozófiából tanított rögeszméi, melyek egyáltalán nem hasonlítottak Steiger Kornél tanaira. Pais tanár úr, övön aluli,nívótlan, de annál hevesebb marxizmus-kritikájával vélte learatni a rokonszenvindexet.
Namármost itt van a kezemben az 1000 oldalas, új Világirodalom. Hosszú ideig, Bécsy Tamás tanár úr szerint ugyanis a Világirodalmi Lexikon jelentette a legkorszerűbb irodalomtörténetet.Szerkesztette Pál József. Méreteinél fogva egy másodéves pontynak felel meg, veszélyt jelentve minden modern hamutartó számára. Az Akadémiai Kiadó adta ki. Végre nemcsak a Typotex ad ki normális könyveket. A főszerkesztő munkatársaitól(Fried István és Ritoók Zsigmond)-de jó, hogy él még-is boldogan fogadnám el az elégtelent.
Hát még a többi munkatárstól:Bényei Tamás, Benyik György(nem tenisz), CsirkésFerenc, Csongor Barnabás, Csuday Csaba.Ezek együtt öt évre előre megbuktathatnának előre, boldogan, aranybetűkkel írnám be magamnak a talpas egyest világirodalomtörténetből. A legnehezebb dolga, nyilván a főszerknek volt, mint Beckenbauer-nak a középpályán. A könyvet, észrevett hiányosságaival együtt is, teljesnek érzem. Hogy nem szereplek benne? Minden nem lehet tökéletes, de ez a kötet jelenleg tényleg a legkorszerűbb. Sebaj, majd a második kiadásnál.
Hamvas rajongóknak mondom, hogy a könyv az egyiptomi irodalomnál kezdődik, smaragd táblákat a Hamvas Összesben keressenek. A divatnak eleget téve, a huszonkettedik oldalon lenyomják a "kánon" fogalmát, de aztán a gyönyörteli száguldás, egy igazi Porsche-szerelem, meg sem Marquezig, noha az utolsó szerző,akit említ a kötet:Llosa- Őt úgyis ismerjük, mint díszvendéget, most derül ki,hogy azért,mert írni is tud.És Rentz Mátyás és Jenei Gyula hiánya után már képtelen vagyok rosszat írni a kötetről.Kezdve onnan, hogy önálló tékajegyzék egészíti ki.Ezt kapd el.
Sznobok figyelem: a legkülönbözőbb nyelveken írt világirodalom-bibliográfia is kétoldalas.3600 nevével felkelthetjük Szőcs Géza figyelmét is az Irodalmi Jelen fogadóóráján, ha a hasától odaférünk az asztalig. Nehéz dolgunk lesz. Hogy aztán a nyájas olvasó el ne tájolja magát, a kötet a világirodalom áttekintését vállalja magára, Ady neve azért egyszer szerepel, mostmár megértem Rentz Matyi hiányát.A mjajdnem teljesítheetetlen feladathoz a szerzők a népek irodalma-kortörténet kooordináterendszerével vágtak neki, hogy rend legyen a dzsungelban.Aki ebből levizsgázik, és tud idézni akkádul,megérti a Mann család belső lélektani történeteit, fölfogja Max Brod Kafkától fügetlen nagyságát, értékes Túró Rudi szeleteket sorsolok ki és indulhatnak egy kanadai lap magyar nyelvű novellapályázaton, amennyiben sikeresen vizsgát tesz nálam Balassi és a POWER POINT témakörben.
És akkor most jöhetne a leghálásabb föladat:FIKÁZNI.FIKÁZNI és LEDORONGOLNI. Eszem ágában sincs, örülök, hogy létezik ez a kötet.de jó lenne ebből is megbukni.
Világirodalom
Boldogult ifjúkoromban még nem hihettem benne, hogy ezt a fogalmat Goethe találta föl. Szerb Antal majdnem rejtett volt, és dühöngött az Ifjú Gárda, szelídebb Változatban Katajev(Távolban, és tanya). Azért Pécsett Temesi Tanár Úr fújta a fúgáit, hogy aszongya, mit mondott volna Arisztotelész,ha dakota lett volna. Bécsy Tamás, aki közben nemcsak akadémikus lett, hanem Bécsyből Bácsi lett, kitalálta a dráma önnön létformáját.
Kitérő:ha a Tűz Csiholója agyonveri Michelangelo Mózes-ét, akkor megszűnik , mint műalkotás. De a lélekben 15 millió magyar versolvasó -online-hogyúgymongyam, emlékezetből, tanárok, színészek,versrajongók segítségével, hogy úgymongyam,kollektíve, megteremthetik József Attila Összes-ét. Fejben.Csak közben nem mondhatják, mint az egyszeri sakkozó, hogy:Vakon vagyok.
Namármost jó volt Pécsett megbukni Bókay Antal Tanár úrnál, s jó lett volna Temesi Tanár úrnál, de ott nehezen ment, mert ha az állathangutánzó szavaknál tartottak vizsga közben, elég volt kakukkolni a Ford ösztöndíjat azért visszautasított tudósnak, mert , úgyszólván utált utazni, nyerítve kirohant a folyósóra és hamgosan üvöltötte boldogan: EGY TEMESI/nek bekakukkolt.(NEM A FERINÉL)
Zemplény Ferencnél szintén könnyebbb volt megbukni.(Egy magyar szakos diploma után)
-
-Mondjon egy Horatius verset-kérte
-Arany középszer.Válaszoltam.
Utána hallgattunk harminc percig, mire beírta az elégtelent.(Eötvös magyar szak), és szintén könnyű volt megbukni az Eötvös filozófia szakján,matematikai logikából, aminek a dialektikus logika fedőnevet adták. Viszont kárpótolt bennünket Szigetiné, aki dialmat-ból anyagi helyett mindig Anyegint mondott, s a szürrealitás teljessé lőn. Szintén feledhetetlenek voltak Pais tanár úr TIT szintű antik filozófiából tanított rögeszméi, melyek egyáltalán nem hasonlítottak Steiger Kornél tanaira. Pais tanár úr, övön aluli,nívótlan, de annál hevesebb marxizmus-kritikájával vélte learatni a rokonszenvindexet.
Namármost itt van a kezemben az 1000 oldalas, új Világirodalom. Hosszú ideig, Bécsy Tamás tanár úr szerint ugyanis a Világirodalmi Lexikon jelentette a legkorszerűbb irodalomtörténetet.Szerkesztette Pál József. Méreteinél fogva egy másodéves pontynak felel meg, veszélyt jelentve minden modern hamutartó számára. Az Akadémiai Kiadó adta ki. Végre nemcsak a Typotex ad ki normális könyveket. A főszerkesztő munkatársaitól(Fried István és Ritoók Zsigmond)-de jó, hogy él még-is boldogan fogadnám el az elégtelent.
Hát még a többi munkatárstól:Bényei Tamás, Benyik György(nem tenisz), CsirkésFerenc, Csongor Barnabás, Csuday Csaba.Ezek együtt öt évre előre megbuktathatnának előre, boldogan, aranybetűkkel írnám be magamnak a talpas egyest világirodalomtörténetből. A legnehezebb dolga, nyilván a főszerknek volt, mint Beckenbauer-nak a középpályán. A könyvet, észrevett hiányosságaival együtt is, teljesnek érzem. Hogy nem szereplek benne? Minden nem lehet tökéletes, de ez a kötet jelenleg tényleg a legkorszerűbb. Sebaj, majd a második kiadásnál.
Hamvas rajongóknak mondom, hogy a könyv az egyiptomi irodalomnál kezdődik, smaragd táblákat a Hamvas Összesben keressenek. A divatnak eleget téve, a huszonkettedik oldalon lenyomják a "kánon" fogalmát, de aztán a gyönyörteli száguldás, egy igazi Porsche-szerelem, meg sem Marquezig, noha az utolsó szerző,akit említ a kötet:Llosa- Őt úgyis ismerjük, mint díszvendéget, most derül ki,hogy azért,mert írni is tud.És Rentz Mátyás és Jenei Gyula hiánya után már képtelen vagyok rosszat írni a kötetről.Kezdve onnan, hogy önálló tékajegyzék egészíti ki.Ezt kapd el.
Sznobok figyelem: a legkülönbözőbb nyelveken írt világirodalom-bibliográfia is kétoldalas.3600 nevével felkelthetjük Szőcs Géza figyelmét is az Irodalmi Jelen fogadóóráján, ha a hasától odaférünk az asztalig. Nehéz dolgunk lesz. Hogy aztán a nyájas olvasó el ne tájolja magát, a kötet a világirodalom áttekintését vállalja magára, Ady neve azért egyszer szerepel, mostmár megértem Rentz Matyi hiányát.A mjajdnem teljesítheetetlen feladathoz a szerzők a népek irodalma-kortörténet kooordináterendszerével vágtak neki, hogy rend legyen a dzsungelban.Aki ebből levizsgázik, és tud idézni akkádul,megérti a Mann család belső lélektani történeteit, fölfogja Max Brod Kafkától fügetlen nagyságát, értékes Túró Rudi szeleteket sorsolok ki és indulhatnak egy kanadai lap magyar nyelvű novellapályázaton, amennyiben sikeresen vizsgát tesz nálam Balassi és a POWER POINT témakörben.
És akkor most jöhetne a leghálásabb föladat:FIKÁZNI.FIKÁZNI és LEDORONGOLNI. Eszem ágában sincs, örülök, hogy létezik ez a kötet.de jó lenne ebből is megbukni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)